Ezzel a kormány szerint elismerik, hogy Magyarország az unió külső határát védi a bevándorlási válság kezdete óta. 2015 nyarán előfordult, hogy naponta több ezer migráns lépte át illegálisan a magyar határt. Személyazonosságukat nem lehetett megállapítani, így azt sem, hogy honnan és miért érkeztek Európába.

A kormány ezért is döntött úgy, hogy kiépíti a műszaki határzárat. 2015 októberére már kerítés védte Magyarországot a szerb és a horvát határszakaszon. 2017 tavaszára pedig elkészült a több mint három méter magas, helyenként NATO-dróttal megerősített második kerítés is, amely mintegy 155 kilométer hosszan húzódik a magyar–szerb határszakaszon. A kerítés megépítése után szinte egyik napról a másikra 8–10 ezerről 10–20 főre csökkent az illegális határátlépők száma.

A határzárat ennek ellenére kezdetektől fogva számtalan bírálat érte. Hazánkban a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek és a teljes baloldal is támadta. Az unióban is folyamatos ellenállásba ütközött a magyar határvédelem. „Nem kellene lezárni a határokat. Az Európa mint bevehetetlen erőd koncepciója nem működik és soha nem is működött. Falak és kerítések nem tartják távol az embereket” – tiltakozott Sophia In’t Veld holland liberális politikus.

A német szociáldemokrata Birgit Sippel pedig arról beszélt, hogy a kerítéstől a migráció még nem fog megállni, határzár helyett inkább meg kellene szervezni a bevándorlást. Aztán egyre többen támogatták a magyar álláspontot Az uniós tagállamok közül azonban egyre többen foglalnak állást a határzár mellett.

Bár Ausztria először úgy fogalmazott, hogy „építési jellegű munkálatok” kezdődtek, Werner Faymann korábbi kancellár pedig nem kerítésnek, hanem szárnyas kapunak hívta az osztrák–szlovén határon felhúzott határzárat, később a külügyminiszterből kancellárrá választott Sebastian Kurz már arról beszélt, a határzár hatékony megoldás a migráció megállítására.

A határvédelem ugyanakkor 2015 óta csaknem 300 milliárd forintba került Magyarországnak. A kormány ezért tavaly nyáron levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, kérve, hogy az Európai Bizottság fizesse ki Magyarország határvédelemre fordított költségeinek felét.

Az EU azonban közölte, továbbra sem finanszírozza a kerítések építését. „A bizottság Magyarországnak 54 millió eurót határvédelemre ki fog fizetni” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a Kormányinfón. Közölte, hogy az Európai Bizottság hozzájárul Magyarország határvédelmi költségeihez, bár a bizottság a kerítésépítést hivatalosan továbbra sem finanszírozza. A támogatást az általuk egyéb biztonsági kiadásoknak nevezett költségekre küldik.

Oláh Gellért - w]]>ww.888.hu]]>