- 0
Tanúként is beismerő vallomást tett az egyik, büntetését már letöltő vádlott
a Kecskeméti Törvényszéken a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba és társai ügyében folytatott büntetőper tárgyalásán kedden. N. Olivér több mint hatórás kihallgatása során elismerte, hogy a „szürke zónában mozogtak”, amikor a vád szerint több mint hatmilliárd forinttal megrövidítették a magyar költségvetést, beszélt fiktív számlákról, fekete pénzekről, és részletezte az iskolaszövetkezetek bedöntésének a DK-s politikus által működtetett technológiáját.
Koronatanút hallgatott meg a bíróság Czeglédy Csaba és társai ügyében a már több mint három éve zajló büntetőeljárásban, amelynek elsőrendű vádlottja a DK, korábban az MSZP ügyvédje, a Gyurcsány-család által 280 milliós kölcsönnel is támogatott politikus, akivel szemben 2019-ben emeltek vádat bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, illetve szűkebb körben Czeglédyt és néhány társát illetően gazdasági csalás miatt is. (Utóbbi bűncselekményt majd a büntetőeljárás befejező szakaszában vesézi ki a bíróság.)
A vádirat lényege szerint Czeglédy Csaba, a főként diákmunkaerő közvetítésére alapított Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke és húsz társa a diákmunkaerő foglalkoztatásában rejlő adózási előnyökre építette fel a stratégiáját. A vádbeli időszakban, vagyis 2011–17 között olyan háromszintű számlázási láncot építettek fel, amelynek első szintjén az anyavállalat állt, közepén a leányvállalatok, s a legvégén pedig az úgynevezett teljesítési segédek, vagyis az iskolaszövetkezetek, amelynek bendőjében eltűnt a pénz. Méghozzá oly módon, hogy ezek a szövetkezetek – amelyek a vádirat szerint csak fiktív módon működtek – „bedőltek”, s Czeglédyék a helyükre újabb és újabb iskolaszövetkezeteket „szerveztek.” A vád szerint a bűnszervezet mintegy három-három milliárd forintot meghaladó általános forgalmi adót, illetve munkabérjárulékot nem fizetett meg.
A keddi tárgyaláson N. Olivért, a büntetőügy tizenegyedrendű vádlottját – aki másfél éves börtönbüntetését már ki is töltötte – hallgatta meg tanúként a bíróság. A tanú három vármegye, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés területi vezetője volt, s aktívan részt vett az iskolaszövetkezetek alapításában is, mondhatni Czeglédy Csaba bizalmi embereként.
N. Olivér még 2006-ban a testvére ajánlására került a céghez, először a Rébusz 2.0 iskolaszövetkezet képviseletében. Amikor ez bedőlt, akkor segített Czeglédynek megalapítani 2010-ben a Cooperitas Iskolaszövetkezetet, majd amikor az is „kimúlt”, akkor a Kopernikusz Iskolaszövetkezetet, munkásságát pedig a Grand School Iskolaszövetkezetnél teljesítette be. N. Olivér a keddi tárgyaláson újra beismerte azt, amit korábban az ügyészséggel megkötött egyezségben is elismert, nevezetesen, hogy bűnsegédként részt vett az iskolaszövetkezetek „életre keltésében.”
Beszélt arról, hogy „Csaba kérésére” általában ismerőseik körében szervezték meg a tagságot, tartották meg a közgyűlést, s kértek fel embereket a jogszabályban előírt vezetőség létrehozására, vagyis a csak névlegesen működő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságra.
Az igazgatósági tagok aztán a jogosítványaikat, így a belépési kódjaikat, aláírás-bélyegzőjüket átadták a Human Operator Zrt. ügyeikben, adóbevallásaikban ténylegesen eljáró illetékeseinek, a főkönyvelőnek, pénzügyi vezetőnek.
N. Olivér beszélt arról is, hogy ő amolyan kézbesítési megbízott volt, ám ennek révén lehetősége volt arra, hogy rálásson például az adófolyószámlára. Így például észlelte azt is, hogy a Grand Iskolaszövetkezet kevesebb adót fizetett be, mint amennyi a bevallásában szerepelt. „Nem kellett volna belenéznem – mondta a bíróságon –, mert így megláttam, hogy az adóhiány eltüntetése érdekében egy másik iskolaszövetkezet által kiállított fiktív számlát is betettek a könyvelésbe. Megkérdeztem Csabát, hogy mi ezzel a helyzet, aki megnyugtatott, hogy minden rendbe lesz rakva. A Grand Iskolaszövetkezetre mindenképp szükségünk van a McDonaldsos munkák miatt, mert a cég más iskolaszövetkezettel nem akar szerződni a munkavégzésre. Ha hiba van, majd önellenőrzést tartunk, s majd később rendezve lesz” – mondta a tanú.
Hangsúlyozta, hogy Czeglédy olyan meggyőzően tudta ezt mondani, hogy ő is elhitte, s azt gondolta, hogy „ennyi még belefér.” Csak akkor bizonytalanodott el, amikor a Kopernikusz Iskolaszövetkezettel szemben az adóhatóság bűnügyi igazgatósága nyomozni kezdett, és H. József iskolaszövetkezeti elnök értesítést kapott erről. „Ez már akkor történt, amikor a Kopernikusz Iskolaszövetkezet el lett engedve” – folytatta a tanú. (Értsd: hagyták bedőlni – a szerz. megj.)
A tanú beszélt arról is, hogy amikor a Grand Iskolaszövetkezetnél is elkezdődtek a problémák, fölmerültek benne is aggályok, majd jött az információ, hogy új székhelyet kell keresni Szlovákiában, s emiatt össze kell hívni a közgyűlést, akkor már sejteni kezdte, hogy itt nagyobb lehet a baj.
„Folyamatosan aggodalmaskodtam Csabának, amiért kaptam is tőle az íveket, hogy nem vagyok elég tökös, beszari vagyok!” – folytatta a tanú, akit egyébként 2018 áprilisában gyanúsított meg az ügyészség költségvetési csalás bűnsegédletével, miután két iskolaszövetkezetnél is közreműködött a közteher megfizetésével kapcsolatos bűncselekményben 95 millió forint értékben. Mint elmondta, a bátyja ekkor már kiszállt a cégből, s ő is gondolt erre, csakhogy a felesége éppen szült, s nem akarta, hogy a családja lehetetlen helyzetbe kerüljön, ha felmond.
A bíróság egyébként ismertetett néhány e-mailt is, amelyet Czeglédy Csaba írt a Human Operatornál vezető szerepet betöltő embereknek, amelyben azt javasolta, hogy az a legjobb, ha minél kevesebb dologra emlékeznek, vagy nem tudnak semmit – mármint, ha a nyomozóhatóság meghallgatja őket.
A tanú a „fekete pénzekről” is beszélt, azt mondta, hogy a szerződésükben szereplő összegek mellett úgynevezett bónuszt is kaptak a forgalom után, ezeket dupla zárt borítékban kapták meg az anyavállalat Moszkva téri irodájában, a pénzt átvételekor nem kellett aláírniuk semmit.
A tanú beszélt arról is, hogy Czeglédyt a cégnél az „Okos” gúnynéven emlegették. Hozzátette, a Human Operator egyik vezetője elismerte neki, hogy a cég csak úgy tud működni, ha az alvállalkozókat, vagyis az iskolaszövetkezeteket bedöntik.
Az már a korábbi tárgyalásokon is egyértelműen kiderült, hogy az iskolaszövetkezeti vezetők, akik a nevüket adták a vád szerinti csalássorozathoz, szintén feketén kaptak pénzt, nagyjából százötvenezer forintot.
A büntetőperben a tanú folytatólagos kihallgatására november 7-én kerül sor.
Bán Károly
