Fűvel-fával

I

Ilyen műsorokkal nevelik félre a gój jónépet

 

Az első kérdés imigyen hangzott a felmérésben: „Hány szexuális partnert tart soknak élete folyamán?” A sokkserkentő felelet pedig azonnal érkezik, s kiválóan jellemzi jelenünk mostoha létsíkjának vészterhes viszonyait, hisz 47% gondolataiban „nincs határ” (!!!), 20% szerint csak a „több, mint 20 személy” sok, 15% vélekedése alapján a „több, mint 10 ember” számít tetemesnek, 11% úgy véli, hogy a „több, mint 5 partner” már elítélendő, míg 8% csak egyetlenegy társat tart kívánatosnak élete folyamán. A második kérdés még az előzőnél is személyesebbre sikeredett: „Mennyi az Ön eddigi szexuális partnereinek a száma?” Ami mindjárt az elején a legmegdöbbentőbb, hogy csak 8% utasította el a válaszadást, pedig ha van kérdés széles e világon, ami csak két emberre tartozik, akkor ez pontosan az. Ami kissé megnyugtató, hogy a fentebb is elrikkantott „nincs határ” feleletet itt már csak a blikkbalekok 15%-a válaszolta, azaz fentebb 32%-nyi melldöngető lumpenproli is megpróbálta beadni magáról a „nagy kan” epithetons ornanst. Több, mint 15 hempergési háremtársat a megkérdezettek 13%-a vallott be, 10 és 15 embert a tesztben résztvevők 17%-a fogyasztott el, 5 és 10 személy között 29% merített az élvezetekből, 2 és 5 fő között 14% jár, míg egyetlenegy partnert mindössze 5% „foglalkoztatott”.

Folytatódott azonban a teszt a magyarság liberalizmusfertőzöttségi mutatóival kapcsolatban, s máris sorjázott a következő válaszra váró „vajonmennyi”. Milyen mértékben elkötelezett Ön a kapcsolataiban? – kérdezősködtek tovább a héberek családromboló tevékenységük sikerét tudakolva. Nos ilyen téren szerencsére még nem oly kiválóak a mutatóik, hisz bár az össze-vissza ösztönéletet ideig-óráig még el tudják terjeszteni borzasztó médiaerejüknek hála, de a génjeinkben kódolt stabil társ iránti igény kiölése szemmel láthatóan már nehezebb ügy még a számukra is, 37% ugyanis házas, 28% hosszú távú kapcsolatban él, 1% özvegy, míg 26% a holowoodi kifejezés által „szinglinek” kikiáltott állapotban, 3% rövidebb kapcsolatban, míg 6% férjétől/feleségétől különválva leledzik e földi létállapot kiszámíthatatlan viszontagságai közepette. A kérdést más szemszögből is vizsgálta a teszt, eszerint 57% kizárólag tartós kapcsolatot létesít élete folyamán, 20% alkalmilag szexel (azaz ribanc/kujon), míg 5%-nak rendszeresek az egyéjszakás altestodatartási akciói (azaz megaribanc/terakujon). 17% nagyon helyesen nem válaszolt.

Korántsem fejeződött azonban még be az idillroncsolás, az extrémebb kérdések még csak most fognak sorjázni a palettán. Mennyire tartja lehetségesnek az intim érintkezést egy olyan személlyel, akinek még a nevét sem ismeri? – kíváncsiskodik az erkölcsösebb helyeken kiközösítéssel (neadjisten megkövezéssel) honorált cselekedettel kapcsolatban a kérdésláncolat. 79% nemmel felelt, 19% igennel, míg 5% nem emlékszik rá (!!!). A legutolsó válaszból tehát az is kiszűrődik, hogy az LMP szavazótábor aktívan részt vett a kutatás alakításában. Az persze eléggé sokkgyanús, hogy öt emberből egy gyakorlatilag bárkivel eletyepetyézik állati mélységekbe alámerülve. A lumpenségi ráta leginkább talán a „kapcsolaton kívüli szex” kérdéskörében ösztönzi örömre a retekklub-féle életszemlélet zászlóvivőit. Ez a fajta magatartás ugyanis mindössze 46% szerint helytelen dolog, míg 39% vélekedése alapján amennyiben mindkét fél megengedő, akkor nincs gond vele, 16% szerint pedig abszolút támogatandó életvezetési forma a fentebb konkretizált intim viszony. Döbbenetindukáló a status quo a védekezés területén is. Minden helyzetben a válaszadók mindössze 62%-a használ valamiféle fogamzásgátlót, bár gondolom sok bebolondított rákkeltő rémségeket töm magába eszetlen módon. 17% „amikor csak tud” használ ezt-azt, 6% alig párszor próbálja bebiztosítani magát nemi nyavaják és kikaparásra kárhoztatott gyermek ügyében, míg 15%-nyi kisebbségi polgártársunk is megnyilvánult a kérdésben (ők sohasem védekeznek).

Liberális holokauszt

 

Az „első szexuális együttlét” kérdéskörét taglalva 2% szerint helyes a pedofília, azaz egy 13 éves általános iskolás már érett az altesti kalandokra, 40% szerint a 18 éves kezdési időpont az ideális, s átlagban valóban 17-18 évesen kezdik meg a magyarok az ilyesféle tevékenységek terén történő kalandozásukat. A másik végletre is akadnak persze példák, 5% vélekedik úgy, hogy csak a házasság után szabadna belevetni magunkat ilyesféle élvezetekbe, míg 4% szerint az intim ismerkedésbe jobb, ha bele sem kezd az ember, s inkább ártatlanul kellene mindenkinek távoznia a földi világból. Ezesetben mondjuk valóban kevesebb lenne a fenti megnyilvánulások szerint irtóztatóan népes emberalkotta állatkert létszáma. Előkerültek aztán a LuMPenek kedvelt témái is, azaz a devianciák. 11% egyszerre több emberrel is szexelt már életében, 31% pedig vágyakozik erre a zsidó butításnak „hála”. 9% a buzeránsok aránya a társadalomban, míg 14% fantáziált már ülepüledékek pumpolásáról. Az ellenkező neműek farbafúrása (azaz a látens buzerancia) mindössze 27% szerint normális. 6% játszott már szado-mazo megkötözést, 8% pedig álmodozik róla.

Nem próbálom részletesen kielemezni a fenti adatokat, de egy percig nem árt moralizálni a mondattömegen. A párunk, kedvesünk, szerelmünk vitathatatlanul a hozzánk legközelebb álló, legbizalmasabb személy, akire elviekben minden körülmények között támaszkodhatunk. Ő az, aki segít a bajban, aki megvigasztal szomorúságunkban, aki együtt örül velünk boldog perceinkben, aki támaszt nyújt szerencsétlenségünkben, aki gyermeket szül/nemz nekünk, s aki tűzön-vízen keresztül kitart mellettünk jóban-rosszban. Közelebbi lény ő számunkra az édesanyánknál/édesapánknál is, egyszersmint a másik felünk, s lelkünk felvirágoztatója is. Most gondoljunk bele abba, micsoda lelkivilága lehet az olyan lumpengyanús elemeknek, akik a társaikat mindössze gerjedelmük gennyedzési indukátorainak tekintik megamaterialista alapon. Micsoda mínuszos érzelmi hányadossal bírhat egy harminc-negyven személyt elfogyasztó korkórfertőzött szerencsétlen, akinél a központi gondolat két diszkós bedrogozás és egy Sziget Fesztivál között mindössze az, hogy melyik béltartalmát földre loccsantó imbolygó nőszemélyt részesítse pucér privát programokban. Régen az efféle tetteket minimum a faluközösség kiközösítése követte, manapság azonban „normálisnak” és „természetesnek” festik le a fonák liberalizmus szabados szolgái az ilyen beteg életfelfogást, hisz tévésorozatokban, filmekben, talk showkban és női magazinokban népszerűsítik a gójok közötti kurválkodást.

Ha visszatekintünk a történelemben, akkor a mai létsíkot leszámítva nem volt még egy olyan kor, ahol a fűvel-fával fetrengés menő és trendi lett volna. A görögök és rómaiak Hestia és Vesta szűz papnőit tisztelték legjobban a hölgyek közül, ők még az olympiai sportversenyeken is részt vehettek nézőként a férfisereg gyűrűjétől és tiszteletétől övezve, de megemlíthetőek Augustus császár családvédelmi törvényei is, melyek következtében az imperátor saját parázna unokáját és a mi Alföldi Robikánkhoz képest ezerszer puhább költeményeket kiötlő Ovidiust is száműzette Rómából erkölcstelenség vádjával. A későrómai kor őrjöngései és devianciái is mindössze egy szűk felső rétegre korlátozódtak, az átlagember elítélte az efféle mulatozásokat, hogyaztán a középkor és az újkor teljesen a házastársi hűség és a monogámia jegyében teljen. Nyilván ekkoriban is akadtak szexuális kilengések még a pápák és bíborosok között is (900-as évek pornokráciája, VI. Borgia Sándor pápa), de ideológiai szempontból nem foglalhatta el a központi helyet a különböző devianciák (szexuális szabadosság, buzerancia, átoperáltak kultusza) ajnározása és éltetése, ahogy azt egy mai buzifelvonulás, Szex és New York epizód, vagy épp egy Cosmopolitan magazin teszi. A hivatalos állami ideológia még sohasem támogatta annyira a nemnormalitást, mint ahogy azt jelenünkben teszi, s ez a kali juga korának igazi kalamajkakeltő kezdőpontja.

Tor Salqvist