Orbán útja a világpolitika felé

Míg Nyugat-Európában oly kardinális kérdések, kulcsfontosságú viták uralják a közéletet, mint például:

• érezheti-e magát igazán leszbikusnak ]]>Nagy-Britanniában]]> egy transznemű egyén,
• kell-e gendersemleges WC-ket telepíteni ]]>Németországba]]> a progresszió jegyében,
• és hogy rendezhetnek-e a feministák ]]>Svédországban]]> férfimentes zenei fesztivált;

addig itt Közép-Európában évek óta arról szólnak a politikai vitakurzusok, hogy hogyan élheti túl a kontinens az elkövetkezendő évtizedeket, hogyan őrizheti meg „keresztény” jellegét attól a veszélytől, melyet a normahatárokat feszegető szélsőséges liberalizmus és az évek óta folyó illegális bevándorlás szabadított rá Európára.

Bár az erdélyi Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tematikája leginkább Közép-Európára, szűkebb értelemben véve hazánkra és a szomszédjaink együttélésére, sorskérdéseire szokott koncentrálni, Orbán Viktor előadásai gyakorta foglalkoznak Európával, annak múltjával, jelenével és jövőjével, vagyis azzal, hogy kik is vagyunk, milyen veszéllyel nézünk szembe, hová tartunk, vagyis:

Semmi kétség afelől, hogy Tusványos az elmúlt években jelentős nemzetközi közéleti fórummá nőtte ki magát, hiszen rengetegen várják, hogy a közönség soraiból közvetlenül feltegyék a kérdésüket a miniszterelnöknek. De amellett sem szabad elmenni, hogy Orbán Viktor előadásait immár a nemzetközi sajtó is fokozott figyelemmel követi, s nem csupán azért, mert olyan – a liberálisok szemében szitokszónak számító – fogalom is elhangozhat ott, mint az „illiberális demokrácia”, hanem azért, mert az a szellemi áramlat, amit a magyar kormányfő képvisel, azok a jóslatok, melyeket Orbán Viktor mondott ki először,

Tavaly Ujhelyi István, az MSZP akkori alelnöke abban ]]>reménykedett]]>, hogy Orbán Viktornak a 2017-es tusványosi beszéde lesz az utolsó, amit miniszterelnökként mond el. Nem jött be, hiszen idén szintén magyar kormányfőként fog előadást tartani a bálványosi szabadegyetemen. Nézzük, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben miről is beszélt Orbán Viktor.

„Azt kell mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba”.

„Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nemcsak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát”.

„A XX. században megjelent a modern baloldal Közép­-Európában, aminek eredményeképpen Magyarországon egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére”.

„Tulajdonképpen december ötödike (vagyis a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) is kormányzati rárontás a saját nemzetünkre”.

„A magyar baloldalt egy neoliberális tőkéscsoport vásárolta fel, amelynek következtében magyart uszítottak magyarra, és békés emberekre uszították politikai megrendelésre a rendőrséget”.

„A nyugati típusú kapitalizmus válságban van, mert eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette”.

„Az a tény, hogy válság van az európai ember civilizációjában, hogy válság van a keresztény civilizációban, akárhogy is írjuk le ezt a területet, amelyhez mi tartozunk, a Nyugat valamitől szenved, ez ma már közhelynek tűnik”.

„A dolgok azonban oda jutottak, hogy tegnap vagy tegnapelőtt tízegynéhány, Európában nagyon magas polcra helyezett közgazdász szokatlanul, a brutalitás egyértelműségével, szokatlanul egyenesen fogalmazott arról, hogy mi zajlik ma az európai életben. Valahogy úgy hangzott a mondatuk, hogyha sürgősen jelentős, drasztikus, drámai, radikális döntéseket nem sikerül hozniuk az európai vezetőknek, akkor Európa holdkóros módjára a saját vesztébe fog tántorogni”.

„Európa – legalábbis ahogy én miniszterelnökként az európai vezetők közötti forgolódásaim során megtapasztaltam – valójában a mai napig a II. világháború árnyékában él”.

„Mindentől fél – érthető módon –, amiről azt hiszi, hogy okozója volt a II. vagy akár a két világháborúnak. A legfőbb felelősnek ma a nyugati féltekén a nemzetállamok ambícióit jelölik meg”.

„Az európai elit ma azt gondolja, hogy a kontinensünket kétszer romba döntő háború mélyén a nacionalizmus húzódik meg, és valahogy nem veszi kellő súllyal figyelembe azt a tényt, hogy a XX. század két pusztító eszméjének – a nemzetiszocializmusnak meg a nemzetközi szocializmusnak, amit mind közönségesen kommunizmusnak nevezünk – a közös vonása nem a nacionalizmus volt, hanem az a körülmény, hogy jogosnak vélték, hogy a társadalmat bármilyen eszközzel egyetlen eszme nevében gyökeresen átalakítsák”.

„Ma az Európai Unió, az ahhoz való tartozás, az európai egység egy olyan nemzetközi politikai programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket föltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni nem egyszerűen csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett”.

„Úgy is le lehet írni a mai helyzetet, hogy miközben Nyugat-Európa nem boldogul a válsággal, sőt egyre mélyebben keveredik bele, addig Közép-Európa egyre magabiztosabbá válik a válságkezelésben”.

„Közép-Európa az elmúlt években sikeresebbnek bizonyult a válságkezelésben, mint a Nyugat, és ennek súlyos következményei lesznek Európa jövőjére nézve”.

„A feladat intellektuálisan, ami előttünk áll, az, hogy a jövő megértése és a jövőbe vezető utak kijelöléséről szóló viták kapcsán a rendszerváltást csak mint tapasztalatot, de többé ne mint referenciapontot használjuk”.

„Sokkal inkább a 2008-ban nyilvánvalóvá vált nagy pénzügyi, világgazdasági, világkereskedelmi, világhatalmi, világkatonai erőátrendeződést tekintsük kiindulópontunknak”.

„Magyarországon kétharmados forradalom történt. Egy korszaknak véget vetettünk”.

„Nem lesz diadalmenet Magyarország újjászervezése, mert nem egyszerű arra kérni az embereket, hogy változtassanak életmódot. […] De a változások végül a nemzet reneszánszát fogják elhozni”.

„Be kell bizonyítanunk, hogy azok a konfliktusok, amiket az EU-val vállalunk, nekik is jó gazdaságilag”.

„Ebben a küzdelemben, amely a globális elitek politikába delegált képviselői és a hazafias érzelmű politikai vezetők és országok közötti küzdelmet illeti, Magyarország jó oldalon, a hazafiak oldalán áll”. 

„A világban létező nemzetek közötti verseny, a világban létező erőcsoportok, szövetségek közötti verseny egy új elemmel egészül ki. Mert a világgazdasági versenyről eddig mindenki beszélt, a globalizálódás, a gazdaság nemzetközivé válása szükségszerűvé tette, hogy erről sokat beszéljenek, írjanak, elemezzenek”.

„Úgy fogalmaznám meg, hogy versenyfutás annak az államnak a kitalálásáért, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni”.

„Ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket”.

„Ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Az, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia”.

„Sőt, ki kellett, ki lehetett mondani azt is, hogy valószínűleg a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a világ-versenyképességüket, sokkal inkább egy visszaszorulást szenvednek el, hacsak nem lesznek képesek magukat jelentősen megváltoztatni”.

„A magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely […] vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, karakterét tekintve nem liberális természetű”.

„A liberális demokrácia nem volt képes arra, hogy nyíltan kimondja és kötelezze – akár alkotmányos erővel – a mindenkori kormányokat arra, hogy munkájukkal a nemzeti érdekeket szolgálja. Egyáltalán: vitatta a nemzeti érdek létezésének gondolatát”.

„Nem kötelezte a mindenkori kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzetünkhöz, magyar nemzethez való tartozását, és próbálja munkája révén erősíteni ezt az összetartozást. Nem védte meg a liberális demokrácia, a liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont”.

„Ha bárhol, a világ bármely sarkában rálépnek egy magyar lábára, azért, mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpának ki kell gyulladnia. Ha ezt elértük, akkor Magyarország erős ország”.

„Beszéljünk világosan: az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyájaként működtek, és felfogták az Afrika belseje felől érkező néptömegeket, és az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hanem Afrika mélységeiből. Az észak-afrikai államok szétesésével ez a védvonal látványosan összeomlott, és Észak-Afrika ma már nem tudja megvédeni Európát az irdatlan méretű embertömegektől”.

„Az európai baloldal […] a bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzetekre és a nemzeti identitásra”.

„Ők úgy látják – figyeljék csak a szavaikat –, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, és ezzel a baloldal eddig beláthatatlan történelmi távú célja is teljesülne”.

„Talán az sem véletlen – ez abszurdnak hangzik első hallásra, de ha kicsit közelebb jövünk Magyarországhoz, láthatjuk –, hogy míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat”.

„A felerősödő migráció azzal is összefüggésben áll, hogy a Nyugat emberi jogi fundamentalizmusa mi nincsenek, nem is tud mit kezdeni az új helyzettel”.

„A következő évtizedeknek lesz egy vezérkérdése Európában, ez pedig úgy hangzik, hogy az európaiaké marad-e Európa? Úgy hangzik, hogy Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e? Franciaország a franciák országa lesz-e, vagy Olaszország az olaszok országa lesz-e vagy sem? Kik fognak élni Európában? Ez a történelmi kérdés, amellyel ma szembe kell néznünk”.

„Harminc évvel ezelőtt számos európai az úgynevezett multikulturalizmusban látta a választ az európai társadalmi problémákra. Ma azonban egyre többen nem megoldásnak, hanem a problémák okának tekintik a multikulturalizmust”.

„Több európai ország döntött úgy az elmúlt harminc évben, hogy nagyszámú, más civilizációs alapokon álló embertömeget fogad magába”.

„Meggyőződésem, hogy nekünk nem dolgunk, hogy minősítsük ezt a kísérletet, szerintem még az sem megengedett számunkra, hogy a kísérlet eredményéről nyilatkozzunk. Nekünk csak annyit szabad mondanunk, de azt határozottan, hogy mi ezt a kísérletet – látva az eredményeit – magunkon nem akarjuk megismételni, és ehhez jogunk van”.

„Összefüggés van az Európába áramló törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus térnyerése között”.

„A munkanélküliség magas aránya jelenti a legerősebb feszültség forrását. Új embertömegek érkezése magas munkanélküliségű országokba még magasabb munkanélküliséget eredményez. Ez olyan, mint az egyszeregy”.

„A törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti. Veszélyt jelent közös értékeinkre, közös kultúránkra, sőt a sokszínűségünkre is, fenyegeti az európai ember biztonságát, és megingatja képességünket, hogy stabilizáljuk a gazdasági eredményeinket”.

„A mindennapi életünket egy ki nem mondott európai elitválság jellemzi. Mert persze Nyugat-Európában hol a kereszténydemokraták, tehát a jobboldaliak, hol a baloldaliak győztek az elmúlt ötven-hatvan évben, de valójában mindig ugyanabból a körből, ugyanabból az elitből, ugyanabból a gondolkodói világból, ugyanazokból az iskolákból, ugyanazokból az ifjú politikusi nemzedéket felnevelő intézményekből jöttek Európa vezetői jobb- és baloldalon ötven-hatvan éven keresztül”.

„Ezt mindenki természetesnek is tekintette, hiszen ők azok, akik már egymással versenyezve és egymást váltva, de végül is képesek garantálni Európa folyamatos növekvő jólétét”.

„Miután a gazdasági válság ezt megkérdőjelezte, a gazdasági válság elitválsággá fordult át. Amit ma látunk a híradásokban, és amit persze a hatalmon lévő elit negatívként ír le, hogy megjelennek új csoportok, a radikálisok, a populisták, az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, legyen szó az amerikai elnökjelöltről vagy éppen a németek Alternatívát Németországnak Pártja, és sorolhatnám tovább, mind-mind egy elitválság bizonyítékai”.

„Most ezzel el is lennénk, mert Istenem, majd valahogy az európai elitek megküzdenek ezzel a válsággal, de a probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Tehát a gazdasági válságból lett egy elitválság, az elitválságból ma pedig van egy demokráciaválság, mert az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak”.

„Ez adja azt a nyugtalanságot, idegességet, feszültséget, aminek a hátterében, mint a villámcsapás, egy-egy terrorcselekmény, egy-egy erőszakos cselekmény, a migráció egy-egy megfékezhetetlennek tűnő áramlata megmutatkozik”.

„Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől”.

„Nos, azt kell mondanom, hogy az emberek véleményével szemben Brüsszelben ma kialakult egy szövetség. Ebben a szövetségben a brüsszeli bürokraták és azok elitje vesz részt, valamint az a rendszer, amit Soros-birodalomnak lehet nevezni. Ez egy szövetség, amely az európai emberek ellenében jött létre, s be kell látnunk, hogy ma Soros György a saját birodalmának az érdekeit könnyebben érvényesíti Brüsszelben, mint Washingtonban vagy Tel-Avivban, ezért is kötött éppen Brüsszellel szövetséget”.

„Fel kell hoznunk a sikeres integrációról szóló érvekkel szemben, hogy egymással ellentétes célokat képviselő emberek ha egy közös rendszerbe, országba kerülnek, abból nem integráció lesz, hanem káosz”.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy a migránsok kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával, egymással ellentétes eszmék és értékek egyszerre, egy időben nem érvényesíthetők, ugyanis kizárják egymást. Hogy a legevidensebb példát hozzam, az európai ember számára az a kívánatos, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak legyenek, egy muszlim közösség számára pedig ez a gondolat elfogadhatatlan, mert ott egy hierarchikus rendben képzelik el a férfiak és a nők viszonyát”.

„Ez a két dolog egyszerre nem érvényesülhet, csak idő kérdése, hogy az egyik vagy a másik kerekedik-e felül”.

Nagy Gábor - ]]>www.888.hu]]>