- 0
Precízen tervezték és kivitelezték a ferencvárosi szociális bérlők, többségükben cigány származású emberek ezreinek – legkevesebb 570 családnak – az áttelepítését.
A “tömbrehabilitáció” fedőnéven futó hatalmas ingatlanüzletben a cél az önkormányzati telkek privatizációja volt. Üresen ugyanis a telkeknek a többszörösére nőtt a piaci értékük. Most bemutatjuk, hogy a balliberális politikusok még arra is vigyáztak, hogy a szociális bérházak helyére épülő modern társasházak vásárlói és a ferencvárosi romák között védősávok, már letisztított telkek legyenek. Könnyebb volt úgy eladni az új lakásokat, hogy a vevők nem látták “a szociális bérlőket”.
A ferencvárosi szociális bérlők áttelepítése leginkább a VII., VIII., X., XIII., XX. és XXIII. kerületeket érintette, de több száz romát költöztettek át Csepelre is. A helyi MSZP-s vezetők tudtak az áttelepítésekről, és a főszereplők most ismét polgármesterek szeretnének lenni. Gegesy Ferenc újra a IX. kerületben indul, az áttelepítések csepeli végpontján az akkori alpolgármester, Horváth Gyula a polgármester-jelölt, a balliberális lista második helyezettje pedig az a Szenteczky János, aki 2010 előtt a helyi vagyonkezelő vezérigazgatója volt, és szintén tudott az átköltöztetésekről.
Százmilliárdos üzlet
A ferencvárosi kitelepítéseket az ingatlanpiaci árak hajtották. A szociális bérházak kiváló adottságú telkeken álltak, ahol a közösségi közlekedés, boltok, iskolák, óvodák, szórakozóhelyek és irodaházak karnyújtásnyira vannak. A bombaüzlethez két problémát kellett eltüntetni: a házakat és a lakókat. Ezt oldották meg a balliberális politikusok. “Tömbrehabilitáció” vagy “városrehabilitáció” fedőnéven folyt a bérházak kiürítése, lebontása, kiárusítása. A helyükön többnyire modern lakóparkok, társasházak épültek. A régi lakók egy része a IX. kerületen belül kapott másik szociális lakást. A többieknek, főként a problémásabb vagy eleve jogcím nélküli szociális bérlőknek a ferencvárosi önkormányzat a szomszédos kerületekben vett lakásokat, és oda költöztette át őket. Gegesy Ferenc, a IX. kerület Együtt-PM-es polgármester-jelöltje, az áttelepítéseket irányító egykori polgármester egy korabeli nyilatkozata szerint mindez legkevesebb 570 családot érintett. Mivel itt javarészt kiemelkedően nagy létszámú családokról van szó, ez azt jelenti, hogy több ezer embert költöztettek át a VII., VIII., X., XIII., XX. és XXIII. kerületekbe. Csepelre 34 családot költöztettek. Az átköltözés költségeit természetesen átvállalta a “balliberális” önkormányzat.
A kitelepítésekkel sok gond adódhatott volna. Ezek eltüntetéséhez szükség volt az akkori balliberális fővárosi vezetésre és a kormányra is. Mivel az ingatlanügylet hatalmas, akár százmilliárdos hasznot is hozott, és sokat költöttek hirdetésekre, a sajtó baloldali részével nem is volt probléma. Nem fasisztáztak, nem náciztak a máskor oly szolidáris és érzékeny újságírók. Sőt a nyomortelepek felszámolása címén még ünnepelték is a IX. kerületi balliberális vezetést – elhallgatva a kitelepítések valódi okát.
Az áttelepítések célpontjain azonban, ahová sokszor beilleszkedni nem tudó, nem akaró vagy bűnöző életmódot folytató családok is érkeztek, már sokan érezték kárvallottnak magukat. Ezért a hatalmon lévő balliberális kerületi vezetőkre is nagy szükség volt. Az ugyanis kiderült, hogy a lakók és a közös képviselőik megkeresték a csepeli balliberális városvezetést az átköltöztetések hírével. Csepel akkori vezetői azonban egy botrány kirobbanásáig semmit sem tettek az érdekükben. A Tóth Mihály polgármester, Horváth Gyula alpolgármester és fővárosi képviselő, Orosz Ferenc alpolgármester valamint Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója által fémjelzett vezetés tehát egyértelműen tudott az átköltöztetésekről, de amíg Németh Szilárd – akkor még ellenzéki képviselő – fel nem szólította őket a sajtóban az azonnali cselekvésre, hallgattak és nem csináltak semmit. Nem véletlen, hogy a Hír TV meg is kérdezte Horváth Gyula polgármester-jelölttől, hogy kaptak-e valami ellentételezést a romák átköltöztetéséért.
Védősáv a Lenhossék utcában
A Csepel.info hírblog 2008. augusztus 6-án robbantotta a hírt, hogy ferencvárosi romákat telepítenek át titokban a XXI. kerületbe. A csepeli Szent László utca egyik házába akkor egy papíron egy 17 fős, valójában azonban 25 fős roma családot költöztettek be a ferencvárosi Lenhossék utca 15. szám alól. Ez a család rendezett életet élt: a felnőttek dolgoztak, a gyerekek iskolába jártak. Az átköltöztetéssel elszakították őket barátaiktól, iskolatársaiktól, a felnőtteknek pedig alaposan megnehezítették a munkába járást. Bár a hivatalos propaganda szerint mindez a városrehabilitáció szárnyai alatt történt, valójában sem felújított szociális bérház, sem új társasház nem épült a Lenhossék utca 11-13-15. számok alatti bérházak telkein. Ezeken a házszámokon ma sem állnak házak.
Csak a szociális bérházakat bontották le, az üres telkekkel szemben pedig szintén egy üres telket alakítottak ki. A főként romák által lakott régi szociális bérházak és az új építésű házak között tehát szó szerint egy védősávot hoztak létre, ahol már nem lehetett látni az egykori környezetet. A modern házakba úgy érkeztek a vásárlók megtekinteni az eladó lakásokat, hogy a “zavaró tényezők” ki voltak iktatva: már Csepelen laktak.
A botrány kitörése és az ingatlanpiaci válság után leálltak a szervezett átköltöztetések. A 2010 októberében megválasztott új ferencvárosi vezetés teljesen más városfejlesztési irányt vett. A lepusztult szociális bérházakat most szociális céllal újítják fel. A válságnak azonban lassan vége, miközben a IX. valamint a XXI. kerületben pont azokat indítják a balliberális pártok az önkormányzati választásokon, akik a sok ezer fős áttelepítést irányították vagy megengedték…
Horváth: csak egy nagy család volt
A csepeli önkormányzat által a közelmúltban közzé tett dokumentumok azt bizonyítják, hogy 34 lakást vásárolt meg a ferencvárosi önkormányzat Csepelen. Ezekbe is az eladni kívánt telkekről költöztették át a szociális bérlőket. Az átköltöztetettek között voltak azok is, akik azokban a Lenhossék utcai bérházakban laktak, amelyekből pusztán “védősáv” lett. Ilyen volt az a 25 fős család is, amelyiknek a IX. kerületi önkormányzat a Szent László utcában vett lakást.
Csepelen a Cirmos és a Csikó sétányon, a Szabadság utcában, a József Attila úti lakótelepen, a Szent László úti lakótelepen, az Árpád és Ady Endre úti tízemeletesekben vett lakásokat a ferencvárosi önkormányzat, de a legtöbb áttelepítettet a Csillagtelep kapta. Miután a botrányt is okozó lakásba 25 fő költözött, gyanítható, hogy több száz átköltöztetettről lehetett szó. A Hír TV kérdésére ugyanakkor Horváth Gyula balliberális polgármester-jelölt azt állította, hogy csak abba az egyetlen Szent László úti lakásba költözött nagy létszámú család, és az átköltöztetésekért cserében nem kaptak “ellentételezést” a százmilliárdos ferencvárosi ingatlanüzletből.
Ábel Attila csepeli alpolgármester, a Fidesz kerületi elnöke ugyanakkor közleményben tiltakozott az ellen, hogy a balliberális pártok több kerületben, így Csepelen és Ferencvárosban is ugyanazokat a politikusokat indítják az önkormányzati választásokon, akik részt vettek a ferencvárosi romák átköltöztetésében. A Fidesz szerint az érintett balliberális politikusok megválasztása esetén ismét előfordulhat, hogy rászoruló, szegény családokat pusztán azért deportálnak más kerületekbe, hogy megszerezzék a talpuk alól a telkeket.
A cikkhez kapcsolódó fényképek, videók, dokumentumok
Bérbeadói nyilatkozat 1. oldal
Bérbeadói nyilatkozat 2. oldal
Ennyi maradt a Csepelre költöztetett romák otthonából: ez három egykori szociális bérház helye
A megmaradt két faldarabból az egyiken volt ez a tájékoztató: a telkeket gyaníthatóan már eladták
A “védősáv” egyik oldalán láthatók az új építésű házak: ezekben nem a régi lakók élnek
A “védősáv” másik oldalán maradtak a régi szociális bérházak: ezeket most már felújítják
A 34 csepeli lakás címe, ahová a ferencvárosi családokat költöztették át
Csepel.info
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!
