My name is Béla. Kovács Béla

 

 

Mert ki a fasz az a Kovács Béla? – tehetné fel a politikában kevésbé tájékozott honpolgár, de még a jobbikos szavazó is a kérdést. Mert Vona mellett hallottak már ugyan a nagyszájú, vagány kis Baló Györgynéről Morvai Krisztináról, meg a Balczóról is (bár az előbbiről sem mindenki tudja, hogy gyermekeinek apja az a Baló György, aki évekig volt úgy a képernyőn, hogy nemcsak brutálisan ronda, de még beszédhibás is; míg az utóbbit gyakran keverik az olimpiabajnok Balczóval), de ki a franc halott már Kovács Béláról?

 

 

Kovács Béla, aki a Japán nagykövetségen dolgozó magyar gondnok egyik gyermeke, már fiatalon Tokióban járhatott iskolába. Becsülettel meg is tanulta a nyelvet. Majd politológiát hallgatott. A hetvenes évek végérő, a nyolcvanas évek elejéről van szó – mikor még oly nehéz volt kijutni nyugatra, s mikor még a tokiói nagykövetség karbantartója is MSZMP káder volt.

 

 

 

Bár a Jobbik is igen megosztott volt kezdetben Kovács Bélával kapcsolatosan. A régi elnök el akarta zavarni, de Vona mindvégig ragaszkodott hozzá. Hisz ekkoriban Vona – még Zázrivecz – Gábor feladata volt a pártban, hogy kiépítse a szakpolitikai kabineteket. Így Béla ugyan nem kerülhetett az elnökség közelébe, de megkapta, az akkor még igencsak súlytalan külügyi bizottság vezetését. Aztán tejelni kezdett. Magánemberként nyomta a pénzt a pártnak. Mindezek ellenére azonban, a valódi politikai karrierje csak azután indult be, hogy Vona lett 2006 végén a Jobbik elnöke. Mert mindjárt maga mellé is vette, mint amolyan „személyes”, bizalmi tanácsadó. Aztán Kágébéla elvitte Vonát és feleségét Moszkvába. Először 2008-ban, majd évről-évre többször is kiruccantak. Előadni, tárgyalgatni, ismerkedni, üzletelni (Kágébéla sose tagadta, hogy felesége orosz származású, illetve anyósán keresztül orosz üzleti érdekeltségei is vannak). És ki tudja még, mit csinálni? Tényleg? Mi a francot keresett Vona, egy nemzeti radikális, jobboldali párt vezetőjeként, egy gyanús, kémképzőben végzett alakkal Moszkvában? Mi a túrót akart a Jobbik az oroszokkal, egy olyan történelmi ballaszttal a nyakunkon, amit a szovjetek dobtak ránk? 

Bizony nagy kérdések ezek!

 

Mindenesetre a Jobbik nagy kockázatot vállalt be Kovács Bélával. Nagyon sok pénzt kellett ahhoz adnia, hogy 2010-ben, a hazatérő Balczó helyére őt küldjék ki az Európai Parlamentbe. És még nagyobbat, hogy a 2014-es választásokra, az uniós lista harmadik, azaz nagy valószínűség szerint befutó helyére tegyék. Bár jól látható, hogy kissé sunyítottak ez ügyben is. Ugyanis az óriás plakátjukon, az első öt helyen szereplő politikusból csak hárman (Morvai, Balczó, Staudt) meg még valami csínos kiscsajszi – aki gyakornoknak készül Brüsszelbe – szerepelnek csupán. Béla Bond nem. Pedig harmadik. Így a kérdés adja magát: vajon a botránytól félve, óvatosságból maradt -e le Kágébéla a plakátról, vagy pusztán azért, mert nem valami jóképű a faszi? (Mindenestre a kiscsajszi tényleg jobban mutat a plakáton.)

 

Most viszont ott tartunk, hogy a gyanúból komoly gyanú, majd vád. lett. Megtudtuk ugyanis, hogy a félelem nemcsak a politikai szemlélődőben, hanem a titkosszolgálatokban is él. Kiderült ugyanis, hogy évek óta komoly nemzetközi nyomozás folyik már Kágébéla után. Az eljárás pedig most jutott abba a stádiumba, hogy Polt Péter legfőbb ügyész diplomáciai úton megkérje az európai parlament elnökét, hogy függessze fel Kágébéla eu-s mentelmi jogát. Amely vizsgálat, állítólag és a Magyar Nemzet szerint is, azért indult hősünk ellen, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal ]]>feljelentést tett]]> bűncselekmény gyanúja miatt már évekkel ezelőtt.

 

A vád pedig, bár a szervek csak célozgatnak rá (minősített ügy lévén csak annyit mondanak, hogy kettőtől nyolc évig terjedő böri jár érte), mégis mindenki sejti már, hogy kémkedés lehet. Méghozzá az oroszoknak. Akik már tényleg ott vannak a Jobbik spájzában!