- 0
Józsi csepeli boltos merengve szemezett egy doboz sörrel. Munkaidőben nem szokott inni, de hát hétvége volt, meg meleg. Ráadásul a hajnali „roham” már lement, kiszolgálta a munkába indulókat szimpla és bélelt kávéval. Tulajdonképpen pár órára be is csukhatta volna a boltot, de otthon a fűnyíró fenyegető tekintete várta.
Józsi így a sör mellett döntött. A doboz kedélyesen pattanó hanggal nyílt, és hősünk már kortyolt volna, amikor két vevő lépett be. Józsi kissé csalódottan, de azért a szakmájához illő kedvességgel kérdezte: mit parancsolnak?
A középkorú úriember és a viháncoló lány szinte egyszerre mondták: Üzenetet hoztak! Józsi elkedvetlenedett, önzetlen vagy fizetett hittérítők a legritkább esetben vásároltak bármit. Azonban ezeken nem volt rajta a szabvány fekete nadrág, fehér inggel, decens nyakkendővel. Így hát némi érdeklődés támadt benne.
– És aztán ki üzent?
– A magyar demokrácia!
Józsi csepeli boltos ezen egy kicsit meghökkent. Úgy tudta, hogy az említett intézménnyel már április 8-án lerendezte mindenféle ügyeit, azóta úgy inkább dolgozott és élt volna. A „vendégek” viszont folytatták.
– Magának, mint minden demokratikus elkötelezettségű polgárnak, május 8-án a Kossuth téren a helye! Hogy megmutassuk újra, mi vagyunk a többség!
Józsi megengedő mosollyal visszakérdezett.
– Ezt nem a választásokon kellett volna megmutatni?
A férfi és a lány megint egyszerre csattant fel, szikrázott a düh a tekintetükből.
– Ezeket a választásokat elcsalták, manipulálták! Meg az ellenzék nem volt egységes, de most egységben fogjuk megbuktatni a diktatúrát! Momentumos és jobbikos egymás kezét fogja majd, és Márki-Zay is ott lesz, hogy szóljon a néphez! Bizony!
Józsi a tévében már látta a hódmezővásárhelyi polgármestert. Először azt hitte, hogy nem is híradóra, hanem a valamelyik kereskedelmin futó „telefonálj gyorsan, és nyersz tízezer forintot, ha megmondod, mi Magyarország fővárosa” típusú mobilegyenleget lenyúló vetélkedőre kapcsolt.
A csepeli boltos úgy érezte, hogy élőben nincs kedve találkozni ezzel a demokratának sminkelt vállalkozási karakterrel. Kellemetlen tapasztalatai is voltak az ügyben: lányának egykor udvarolt egy hasonló fiatalember, annak is vagy negyvenhárom kötőjel és ipszilon volt a nevében, és nagyon jellegzetesen ábrázolta, hogy a Föld nevű bolygó csak miatta forog. Egy vasárnapi ebéd közepén ezért Józsi szimplán kivezette háztartásából, az úriember az árokban landolt, lánya igen hamar belátta apja döntésének helyességét.
Józsiban Márki-Zay nevének említésére erős kényszer ébredt arra is, hogy a „vevőkkel” is hasonló eljárást alkalmazzon. De hát az üzlet az üzlet – hátha vesznek legalább egy buborékmentes vizet. Vagy energiaitalt. Olyanfajtának nézet őket. Ezért kedvesen visszakérdezett.
– Tehát mivel szolgálhatok?
– Legyen demokrata! Jöjjön tüntetni! Legyen európai polgár! Ott lesz mindenki. Még Gyurcsány Ferenc is! Gondoljon bele, készíthetnek közös szelfit! Tehet valamit a sajtószabadságért, a jogállamért, az ellenzéki összefogásért! Mikor lesz még ilyen alkalma az életben?!
Józsi elszántan remélte, hogy soha. Morózusan válaszolt.
– Esetleg vásárolni is tetszenek?
– Vásárolni?! Mi a magyar demokráciát áruljuk Önnek!
Józsi erre közölte, hogy most éppen ebédszünetet tart, így a kedves vevő, ha nem óhajt vevőként funkcionálni, akár el is hagyhatja a boltot. A „demokrácia megmentői” felháborodott arccal távoztak a helyiségből.
Józsi csepeli boltos idegrendszerét nyugtatva a dobozos sörhöz nyúlt. Ami már felmelegedett. Józsi kurucosat káromkodott.
Idejönnek, semmi hasznuk, és a sörnek is annyi a hülyeségeik miatt. Legyen ezekkel demokrata ám a…
A Kedves Olvasó ide bármilyen kifejezést beilleszthet.
Csak nyugodtan, nem lát nyomdafestéket!
fotó: youtube.com
Máté T. Gyula - https://matete.pestisracok.hu/
