- 0
A lengyelek nemzeti ünnepe, november 11-e alkalmából körülbelül ötszázan mentünk Krakkóba a Gazeta Polska meghívására. Aki ott volt, soha többé nem felejti el azt a két napot. Ahogy megérkeztünk a waweli székesegyházba az esti misére, a zsúfolásig megtelt templomban a lengyelek felállva tapsolták meg a magyarokat.
Ahogy zúgott odabent a „viva vengri” – és zúgott odakint az utcán is, együtt a „Viktor Orbán, Viktor Orbán!” kórussal. Mert igen, a lengyel nemzetiek, akik a Gazeta Polska klubokba tömörülnek és a PIS-re szavaznak, példaképüknek tekintik a magyar miniszterelnököt, és követendőnek a politikáját.
A PIS pedig a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint 11 százalékkal vezet mindenki előtt Lengyelországban. Vagyis – bár csak 2015-ben lesznek választások – nagy valószínűséggel a PIS Lengyelország következő kormánypártja, és annak elnöke, Jaroslaw Kaczynski a következő lengyel miniszterelnök. S ez még akkor is így van, ha Aczél-Acsády Endre ideges emiatt.
Mert ideges. És idegességét egy cikkben vezeti le, ahol egyebek mellett szót ejt arról, hogy a Gazeta Polska „egy szélsőjobboldali, uszító szennylap, mely persze boldogan társul minden összeesküvés-elmélethez. Ott lépdeltek mögötte a »cöfösök«”. Nem. A Gazeta Polska nem uszító szennylap, és még csak nem is szélsőjobboldali – bár kétségkívül létezik olyan nézőpont, ahonnét az egész világ szélsőjobboldalinak tűnik.
Ám pusztán ezért nem venném a fáradságot, hogy reagáljak Aczél-Acsády írására. Ellenben nevezett úrnak feltűnik, hogy a november 11-i krakkói menetben valakik egy hatalmas székely zászlót is vittek, ennek kapcsán pedig ezt vetette papírra: „Ám van egy kérdésem: a CÖF-ösök meg a társaságukban levő politikai celebek – közöttük a történelmi ismereteivel (is) egyfolytában hivalkodó Bayer Zsolt – tudták egyáltalán, hol vannak és milyen zászlót lengetnek? Aligha. Tudniillik van itt egy kis bibi (nem is egy). Lengyelország közel 130 éves »felosztottság« után (Oroszország, Poroszország, a Monarchia), 1918-ban lett ismét független. Erről a versailles-i békeszerződés rendelkezett egy év múltán formálisan is. De az ugyanebből a szerződésből »kinőtt« másik, Párizs környéki béke szakította el Erdélyt, s ilyenformán a székelyeket Magyarországtól! Egyszóval ami ünnep volt (és ma is az) a lengyeleknek, az a székelyeknek pont az ellenkezője: tragédia. A CÖF voltaképp Versailles-t ünnepelte… (Szeretném Hofi képét látni…) Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a székelyek hőse, Bethlen Gábor, a legendás, ritka politikai érzékkel megáldott XVII. századi erdélyi fejedelem a reformáció élharcosa volt, protestáns hatalmak és erők szövetségese. Mit keresett tehát a székely zászló az ortodox módon katolikus Lengyelországban november 12-én?”
Hát akkor nézzük a tényeket!
Amikor 1920-ban kitört a háború Lengyelország és Szovjet-Oroszország között, az Új Nemzedék című lap ezt írta: „Nem tudjuk, mit tesz a Koalíció, de nekünk készen kell állnunk arra, hogy Lengyelország oldalára álljunk. Lengyelország sorsa a mi sorsunk.”
S úgy lett. Teleki Pál elrendelte, hogy a Weiss Manfréd Művek összes lőszer- és fegyvertartalékát bocsássa Lengyelország rendelkezésére, továbbá, hogy a gyár a következő hetekben csak Lengyelország számára termelhet. A szovjetekkel vívott döntő ütközet előtt 48 millió Mauser típusú lőszert, 13 millió Mannlicher típusú lőszert, megszámlálhatatlan tüzérségi lőszert, harmincezer Mauser karabélyt, több millió karabélyalkatrészt és 440 tábori konyhát szállítottunk a lengyeleknek.
És a lengyelek ezt sem felejtették el nekünk.
Josef Pilsudski marsall a lengyel győzelem után több beszédében mondott köszönetet a magyaroknak, amiért felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá a „visztulai csodához”, vagyis a szovjetek legyőzéséhez. S 1921-ben a szejm megtagadta a trianoni békeszerződés ratifikálását, vagyis Lengyelország soha nem ismerte el jogi értelemben Magyarország feldarabolását.
A lengyelek erre is emlékeznek. És őrzik az emlékezetet. Mi ezt is elfelejtettük. És csak önmagunkat hibáztathatjuk mindezért.
Meg persze egy kicsit az Aczél-Acsády-féle kútmérgezőket és boldog ostobákat. Akiknek még az sem tűnik fel, hogy a székelység döntő része, például a teljes Csíki-medence – Bethlen protestantizmusa ellenére – katolikus vallású. Lásd még: csíksomlyói búcsú. Úgyhogy ha már Aczél-Acsády szerint vallási alapon kell Lengyelországba látogatni, akkor ezen az alapon is rendjén való volt a székely zászló jelenléte Krakkóban.
Amúgy Aczél-Acsády nem hisz semmit. Ő csak feladatot teljesít. Hiszen azt tette egész szánalmas és aljas életében.
Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!