- 0
Grosics Gyula 1926. február 4-én született Dorogon, pályafutását is a helyi Bányászban kezdte, majd később játszott a MATEOSZ MSE-ben, a Honvédban és a Tatabányában.
A magyar válogatott kapuját 86 alkalommal védte, szerepelt az 1954-es svájci, az 1958-as svédországi és az 1962-es chilei világbajnokságon, az 1952-es helsinki olimpián tagja volt az aranyérmes csapatnak.
A magyar labdarúgás élő legendája mögött példás pályafutás van, a 87. születésnap előtt azonban Gyula bácsi nem büszkélkedik.
– A jókívánságokat köszönöm, de sajnos az igazság az, hogy nem büszkélkedhetek az egészségügyi állapotom miatt. Nagyon zavar ez, ugyanis életemben nem voltam beteg. Az egész öt évvel ezelőtt kezdődött (2008-ban kilyukadt a tüdeje, többször operálták – a szerk.) sajnos azóta gyengélkedem – mondta a FourFourTwo.hu-nak egy nappal a születésnapját megelőzően.
Az Aranycsapat tagja otthon, szűk körben tartja születésnapját, a Magyar Labdarúgó-szövetség pedig külön programmal készül:
– Az MLSZ Budapesten szervez egy születésnapi köszöntőt, illetve szombaton volt egy szép összejövetel a rólam elnevezett újbudai általános iskolában, ahol ott voltak a diákok, szülők – mondta honlapunknak Grosics.
Grosics Gyula számos rangos egyéni elismerés büszke tulajdonosa (A Nemzet Sportolója, Szent István-díj, Prima Primissima-díj, Magyar Szabadságért-díj), a felcsúti Puskás Akadémia Szakmai Irányító testületének tagja. Újbudán általános iskola viseli a nevét, Tatabányán stadiont, Gyulán futballakadémiát neveztek el róla, 2012-ben a FourFourTwo magazin életműdíjjal tüntette ki.
Gyula bácsi! Az Isten éltesse nagyon sokáig!
T. Z. - fft
