- 5
A katolikus egyházfő a nemzetközi politika legidőszerűbb kérdéseit érintette a szentszéki diplomáciai testületettel szokás szerint minden évben Vízkereszt után tartott találkozóján.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy 2018-ra esik az első világháború végének 100., valamint az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 70. évfordulója. Hangsúlyozta, hogy egyes alapvető emberi jogok még most is védelemre szorulnak, közöttük az élethez, az egészséghez, a munkához vagy a szabad vallásgyakorláshoz való jog.
Egyetemes értéknek nevezte a békét is arra szólítva fel a nemzetközi közösséget, hogy ne adja fel a párbeszéd keresését a Koreai-félszigeten.
Ferenc pápa békét és újjáépítést sürgetett Szíriában, ahol a vallási kisebbségek köztük a keresztények védelmét szorgalmazta. Az egyházfő elsőrendűnek nevezte a Szíriával szomszédos Jordániában, Libanonban és Törökországban befogadott menekültek hazatérését.
A pápa Jeruzsálem városa jelenlegi státuszának tiszteletben tartását és politikai megoldást szorgalmazott izraeliek és palesztinok között a kétállamiság megteremtésével. Az egyházfő többek között békét sürgetett Venezuelában, Afrika számos térségében és Ukrajnában is.
Ferenc pápa kitért a migráció kérdésére hangsúlyozva, hogy a ma „ősi félelmeket” keltő migráció mindig is létezett. Hozzátette, a mozgásszabadság, valamint a saját hazába való visszatérés is alapvető jognak számít. A migrációval kapcsolatban megjegyezte, hogy el kell hagyni a migránsokkal szemben „elterjedt retorikát”, és azt kell mindenekelőtt látni, hogy emberekről van szó.
Az egyházfő köszönetet mondott Olaszországnak, Görögországnak és Németországnak a migráció terén tett erőfeszítéseikért. Kijelentette, hogy a migránsok érkezésének ösztönöznie kell Európát saját kulturális és vallási örökségének újbóli felfedezésében, amely a befogadás, a béke és fejlődés hagyományára épül.
Ferenc pápa az egyetemes jogok közé sorolta a környezetvédelmet is a 2015-ös párizsi klímaegyezmény kötelezettségeinek tiszteletben tartását hangsúlyozva.
A Vatikán a világ 183 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Utolsóként tavaly a Szentszék Mianmarral vette fel a diplomáciai viszonyt. A pápával való találkozón Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet és Tóth Tamás pápai káplán a Pápai Magyar Intézet rektora képviselte.
MTI
