- 0
A "Dömötör, lőj!" remélhetőleg megvan mindenkinek. Hogy kicsoda Laky Károly, az viszont legtöbbünket, félek, már megakasztja egy kicsit. Szerencsére vele, az idén száz éve született vízilabdással Peterdi Pál készített szórakoztató interjút -
előbbinek a 80-dik születésnapja alkalmából -, aki már nem lehet ismeretlen a Sárga Lapok olvasói előtt. A cikk mellé kapunk pár illusztrációt is, ugyancsak legendás pólósokról, mint a citált Dömötör Zoltán, Rusorán Péter, Kárpáti "Gyurika", Gyarmati Dezső. (Lásd a poszt végén.)
Mint a bevezetőből a spec-mat osztályosok és számtan-szakkörre beiratkozottak kikalkulálhatták, olimpiai tematikájú időutazásunk mai állomása 1992. Abban az esztendőben, majdnem pontosan két évtizeddel ezelőtt, július 21-én már a mához hasonlóan a játékok kezdetére várt a világ. Akkor is Barcelonára figyelt a sportszerető nagyközönség a hat kontinensen, mint mostanában a futballdrukkerek jórésze, csak éppen nem (elsősorban) a labdarúgás végett, hanem minden más sportág miatt. Az ezen a keddi napon megjelenő Képes Nemzeti Sportban még korántsem minden cikk foglalkozott az olimpiával, sőt, a megnyitó előtt kicsivel simán a foci - főleg hazai - vitte a prímet. Az első oldalakon olyan aforizmatikus mélységű címeket kapunk (egész oldalas riportokkal), mint A totó nem oldhatja meg a futball anyagi gondjait (mondja Berzi Sándor MLSZ-főtitkár) vagy Ez a lépésem annál több volt: egyenesen bűn (ez meg Kisteleki István BVSC-edző vallomása). A továbbiakban: Nem igaz, hogy Verebes József elől menekülnek a játékosok! Ez annyira érdekesen, egyszersmind mellbevágóan hangzik, hogy elképzelhető, hamarosan külön posztot szentelünk majd a beszkennelésének.
(Alig lehet abbahagyni a felsorolást, pedig csak 24 oldal összesen a lap... Brávácz Ottó Videoton-elnök: Ne nyitogassuk az esernyőt, ha még nem esik az eső*; Louis de Vries Honvéd-tulaj: Nem diplomatikus akarok lenni, hanem becsületes.)
De kezdjük a címlappal, amely minden eddigi híreszteléssel szemben nagyon is magán viseli a nagy rendezvény közeledtének jeleit: gyakorlatilag az egész 1-es oldalt a "Célegyenesben: Barcelona" gondolatnak szentelte a szerkesztő.
Egy nagyméretű grafikán a spanyolországi esemény fura kis kabalafigurája látható, akit a mozgalom korabeli vezetői fognak közre. Keretbe pedig hat kis kép fogja az egészet, amelyeken olyan magyar sportolók láthatók, akiktől aktuálisan alighanem aranyat várt a hazai közvéleménye. Az alant látható fotómásolat alapján játékra hívjuk olvasónkat: tessék, ki hányat ismer fel közülük, s azt is meg tudja-e mondani, melyikük milyen mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket!
"Mit jövendölnek az olimpiai csillagjósok?" - áll a nagybetűs kérdés mindezek aláfestéseként a címlap alján, ám magában az aznapi újságban semmit sem találtunk, ami nemhogy választ adna erre, de akár csak megemlítené a médiaszerte közmegbecsülésnek örvendő csillagjós szakma képviselőit és szakmai álláspontjukat a sürgető dilemmát illetően. Rejtély.
Van, azonban akit kérdeznek, és válaszol is: Kárpáti Rudolf - ezúttal egy vívó valaha volt klasszis -, aki minthogy Emlékezik és előre néz, nem hallgatja el, mit vár honfitársai ötkarikás szereplésétől. A számszerűséget elegánsan megkerülő megoldása alighanem ma is megfontolandó (lehetne): "Nem szabad jósolni. Ennyi idő alatt megfogalmazódott bennem a tétel: reálisan az esélyek fele jön be."
(Jómagam is így vagyok, amikor összvissz három elsőséget tippelek..., khm, akkor az másfél arany.)
Zárásként olvasóink azon csoportjának érdeklődését szeretnénk kielégíteni, akik olimpia idején sem szakadnak el kedvenc focijuktól; nota bene, holnap már úgyis NB I.
Elsőosztályú magyar labdarúgó-bajnokság, ugye, volt 1992-ben is - hiába tette fel a jogos kérdést mintegy két évtizede Megyesi Gusztáv, hol van az előírva, hogy egy országban feltétlenül lennie kell első osztálynak! -, s az is a rajtjához közeledett.
Az 1. forduló amúgy MTK - Veszprém, Vác FC Samsung - Siófok, Csepel - FTC, BVSC-Novép - Diósgyőr derbikkel kecsegtetett, többek között.
Szóval magyarfoci 1992-ben. A következő számot azoknak küldjük tehát, akik hajlamosak azt hinni, hogy de azért utánpótlás-szinten még mindig jók vagyunk a világban, vagy legalábbis ma már lehet, hogy nem, de pár évvel ezelőttig még igen!...
Nos, Törökország - Magyarország 3-0, az ifjúsági Európa-bajnokságon.
A kezdő tizenegyben a honi foci olyan reménységeivel, mint Sáfár, Forrai, Pető, Dombi, Sándor, Szanyó, Herczeg. Ismétlem, húsz esztendővel ezelőtt.
(A kicsinyítve betett illusztrációk rákattintva nagyobbak lesznek, akkor pedig a jobb-klikk menüből a Kép megjelenítése parancsra még nagyobb, jól olvasható méretben jelennek meg.)
Képes Nemzeti Sport, 1992. július 21.
(* a mából visszatekintve azt mondanám, ez bizonyára valami dakota közmondás ;)
http://sargalapok.blog.nepsport.hu/ - A Flag Polgári Magazin partnere
