- 0
Horváth József nagyon keményen fogalmazott!
Amikor békés, nyugodt idők járnak, sokan gondolják azt, hogy minek drágán fenntartani hadsereget, határvédelmet, titkosszolgálatokat. A rendőrök talán a legszerencsésebbek, hiszen a közbiztonság, a közrend és a közlekedés fenntartása miatt őket nem tartják naplopóknak, felesleges költségvetési tételnek. Elvégre mindenki biztonságban akarja tudni a lakását, autóját, önmagát és a családját is. A valóság akkor töri ezekre az antimilitáns, világbékepárti, naiv emberekre az ajtót, amikor kizökken az idő a maga békés rendjéből.
Legyen az természeti katasztrófa, migrációs támadás, esetleg háború, és máris azt kérdezik, hogy ki fogja megvédeni őket. Vagy hogy miért nem lehetett erről előre tudni, időben kivédeni a bajt. Ilyenkor gyorsan kiderül, hogy az állam létének, békéjének egyik letéteményese a megfelelő elrettentő erejű hadsereg. Emellett
a titkosszolgálatok nem olyan látványos, de nem kevésbé fontos munkájára is szüksége van minden magát komolyan vevő országnak. Mert ha egy titkosszolgálat rosszul dolgozik, annak az állam nagyon gyorsan megfizeti az árát. Ezt láttuk az elmúlt időszakban, több esetben is. Még olyan szolgálatoknál is, amelyekről azt gondoltuk, hogy ők a világ legjobbjai.
Így vélekedtek sokan a szovjet KGB utódjáról, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatról is. Egészen 2022 februárjáig, amikor az orosz hadsereg úgy támadta meg Ukrajnát, hogy az FSZB egészen fals információkkal látta el az orosz vezetést. Aminek a tragikus következményeit a mai napig megszenvedi a fél világ. Vagy talán az egész. Kiderült, hogy az addig rettegett orosz szolgálatok rosszul dolgoztak, sőt nagy valószínűséggel azt sem vették észre, amikor ukrán kollégáik és persze a mellettük tüsténkedő nyugati tanácsadók dezinformációkkal etették őket.
Egy héttel ezelőttig sokan gondoltuk azt, hogy az izraeli titkosszolgálat a világ egyik legjobban működő szervezete. Ehhez képest
a Hamász palesztin terrorszervezet úgy tudott összehangolt támadást indítani földön, vízen és levegőben Izrael ellen, hogy arról senkinek sem volt halvány sejtelme sem. Valamiért a titkosszolgálat totális csődöt mondott. Mindezt úgy, hogy nem a világ távoli sarkából szervezték meg a véres támadást, hanem alig néhány kilométerre a határtól.
Gázában évtizedek óta működnek radikális iszlamista terrorcsoportok. Ám a legtöbb akciójukat még idejekorán, csírájában fojtották el a biztonsági erők. Mert pontos és gyors információkat kaptak a titkosszolgálataiktól. Mind technikai, mind humán hírszerzési képességekkel tökéletes kontroll alatt tartották ezt a budapestnyi területet és lakosságot. Mindeddig. Most kiderült a szomorú valóság, hogy a terroristák úgy készítették elő ezt a katonai szintű támadást, hogy ki tudták játszani a titkosszolgálatok éberségét.
A következő hetek legégetőbb kérdése lesz: miként történhetett ez? Kaptak-e külső segítséget a terroristák egy harmadik országtól vagy egy másik radikális iszlamista szervezettől? Egy ilyen súlyos szakmai hiba után azt is vizsgálni kell majd, hogy milyen diszfunkciók vezettek az izraeli kudarchoz. Beépültek-e iszlamisták technikai úton, vagy, ami még rosszabb, ügynökökkel az izraeli titkosszolgálatokba? A hibák teljes és őszinte feltárásával lehet elejét venni annak, hogy Izraelnek még egyszer ilyen nagy árat kelljen fizetnie.
Az amerikai titkosszolgálatok is végigmentek ezen a fájdalmas önvizsgálaton 2001. szeptember 11-e után. Utólag ott is kiderült, hogy bár megvoltak az egyes részinformációk a készülő támadásról, ám a teljes képet nem látták, nem ismerték fel időben. A végeredmény ott is tragikus volt. Ám az amerikaiak a hibák feltárása után viszonylag gyorsan módosítottak a törvényi szabályozáson, a titkosszolgálati struktúrán és az információáramlás útvonalán.
A fenti példák alapján azt gondolom, néhány tanulság már leszűrhető. Az első és talán legfontosabb, hogy tökéletesen működő titkosszolgálat nem létezik. De ez nem jelenti azt, hogy a szolgálatok munkájáról le lehetne mondani.
Az orosz és az izraeli példa is azt mutatja, hogy hiába vannak modern és erős hadseregek, ha nem kapják meg a számukra szükséges információkat pontosan és időben. Ugyanez vonatkozik természetesen az állami döntéshozatal legfelsőbb szintjeire is. Félinformációk vagy hamis információk alapján lehetetlen jó döntéseket hozni.
A másik nagy tanulság pedig az, hogy ebben a destabilizálódott, többpólusúvá váló, radikális iszlamista terrorral fenyegetett világban nemcsak a hadseregeket kell megerősíteni, modernizálni, hanem a titkosszolgálatokat is. A békésnek tűnő, csendes állóvíz ideje lejárt. Kelet-Európában és a mediterrán térségben véres háborúk zajlanak. Emberek tíz- és százezrei állnak indulásra készen, hogy megrohamozzák földrészünket. Külső politikai és ideológiai támadások érik az európai nemzetállamokat. A demokrácia játékszabályait kihasználva, sőt tudatosan kijátszva ismeretlen hátterű, motiváltságú politikusok, pártok és civilnek mondott szervezetek igyekeznek kormányzati pozíciót szerezni. Ezáltal idegen érdekeket érvényre juttatni az egyes országokban.
Ezért is nagyon fontos, hogy a magyar szuverenitás védelme érdekében kezdeményezett törvényhozási csomag a lehető legjobban átgondolt formában és az új kihívásokra, veszélyekre a legszélesebb körben igyekezzen válaszokat adni. Még időben vagyunk, még stabilitás van Magyarországon. Ma már lassan azt is látjuk, hogy az elmúlt évek során milyen külső befolyásolási kísérletek történtek hazánk ellen. Szerencsénkre eddig ezek kudarcot vallottak.
De függetlenségünk védelme érdekében nem bízhatunk csak a szerencsénkben. Tartok tőle, hogy nem lesz elég a múlt mélységi feltárása, utólagos dokumentálása. A következő feladat már sokkal nehezebb lesz. Időben fel kell deríteni és gátat kell szabni a külső behatolási törekvéseknek. A személyi, szervezeti és anyagi források útján megjelenő fenyegetések a nemzet biztonságát veszélyeztetik. A vérprofinak gondolt titkosszolgálatok súlyos következményekkel járó hibáit látva idézzük a magyar szólást: az okos ember más hibájából tanul.
Horváth József
A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója
