A legalja

Ezek az alja emberek arra szakosodnak, hogy kisemmizzék, maradék kis értékeiktől megfosszák, földönfutóvá tegyék vagy a halálba üldözzék a legszegényebbeket. Ráadásul a szakértők szerint az uzsorásokat a pénz, a tetemes profit lehalászásában többnyire nem is a megélhetés, hanem a luxus iránti vágy, a sötétített üvegű terepjáró, a drága és márkás ruhák vagy a fukszok megszerzése motiválja.

Áldozataikat gyakran a szűkebb környezetükből válogatják, sőt még arra is van példa szép számmal, hogy akár saját rokonaikat is eladósítják. Az illegális hitelezésben az elkövetési módok és retorziók számos módja megfigyelhető. A minap egy békési uzsorás házaspár egy szerencsétlent megöléssel, házának felgyújtásával, gyermekeinek bántalmazásával fenyegetett meg.

Borsodban uzsora-bűncselekménnyel, személyi szabadság megsértésével, lőszerrel visszaéléssel és zsarolással gyanúsít a rendőrség egy férfit, aki rabszolgasorban tartotta, és segélyétől is megfosztotta falubelijét. Szabolcsban egy páros úgy adott kölcsönöket rászorulóknak, hogy az összegek másfél, kétszeresét kérték vissza, majd a fizetésképtelenné vált adósokat gyermekeik megölésével (!) fenyegették.
De olyat is hallottam, hogy a kölcsönt kérő család lányát „foglalta le” egy mocsadék. Két tótkomlósi uzsorás közül az egyik korábban egy pénzintézetnél dolgozott. Elhatározták, ismeretségi körükben magánkölcsönöket nyújtanak, s csaknem 150 százalékos kamatra adtak pénzt.

Az ilyenek miatt egy új fogalom is felütötte már a fejét, a boltocskázás. Ebben egyesek, kihasználva a többiek nyomorát, alapvető élelmiszereket jelentős, dupla, sőt, sokszor tripla áron adnak hitelbe, amit a nyugdíj, vagy a segély megérkezésekor kell kifizetni. Borsodban egy polgármester és felesége illegális boltot üzemeltetett, ahol kétszeres, háromszoros áron adták az élelmiszereket és egyéb fogyasztási cikkeket –, s ez csak néhány nap „termése”, azaz nyilván a jéghegy csúcsa, hiszen az eldugott településektől sokszor nemcsak az emberhez méltó élet van távol, de a jog és az igazság is.

Az ilyen gyomorforgató bűncselekmények felgöngyölítését, a bizonyítást eddig sokszor nehezítette, hogy az érintettek nem mernek tanúskodni, vagy később úgymond „meggondolják” magukat, s visszavonják a tanúvallomásukat.

S hogy a kölcsönt – legyen szó pénzről vagy áruról – felvevő áldozatok mit érezhetnek? Egy pillanatra csukjuk be a szemüket, legyünk empatikusak! Gondoljunk arra, hogy a pénzt nem tudjuk a héten megadni, de uzsorás hitelezőnktől nem kapunk haladékot, vagy ha igen, csak tetemes felárral. Pénz, pénz, pénz… Így lesz a tízezerből több százezer, a százezres kölcsönből többmilliós tartozás.
A szerencsétlen, kiszolgáltatott emberek pedig belekerülnek egy ördögi spirálba, amelyben csak egyre dagad a tartozásuk. Nincs kiút!

Megérkezik, s veri az ajtót a kigyúrt „pénzbehajtó” vagy a lelki terrorra szakosodott kétajtós szekrény, és az adós házának, otthonának, sőt a gyerekeinek az elvételével fenyegetőzik. Ha megáll egyáltalán a fenyegetőzésnél. A hatás nem marad el: előkerül az ital, a nyugtató, s végül a kötél… De ez így nem maradhat! És nem is marad!

Tegnap, a szegénység elleni küzdelem világnapján a parlament megszavazta azt a törvényt, ami alapja és garanciája lehet az uzsora és az uzsorások elleni küzdelemnek. Úgy tűnik, a szeptemberben meghirdetett Országvédelmi terv nemcsak a szlogenek szintjén él, s nem íróasztalfiókban végzi, hanem tartalommal töltődik meg, e nélkül ugyanis Magyarország soha nem lesz élhető. A mocskokat meg várja a börtön, ahol a jövőben olyat tehetnek, amit eddig soha: dolgozhatnak!