A Szkíta kiállítás margójára

Most következő tárgyunk, hölgyeim és uraim, a nagy orosz kultúra szülőföldjén, a Bolsaja Kutykurutty kurgánból került elő.

Anyaga, mármint hogy aranylemez, és rendkívül magas színvonalú kivitelezésének tanúsága szerint görög munka, melyet a szkíták valószínűleg nyers állatbőrök ellenében cseréltek az írástudó görög kereskedőktől. Maga a kép csatajelenetet ábrázol: bal kéz felől láthatjuk a barbár agresszort, aki el akarta lopni a jobb kéz felől igazságot osztó görög harcos kutyáját, de ráfizetett. A kutya még nála van, de láthatóan nem sokáig, hisz a művelt görög már emeli kardját, hogy lesújtson vele. A művelt görög természetesen az ábrázolás régi hagyománya szerint aktban jelenik meg, a nyomorult szkítának pedig még gatyára sem telik. A két szereplő között egyetlen azonosság, hogy más-más úton, de mindketten indoeurópai származásúak.

Nos, bár helyenként túloztam, de a szerte tanított tudományos vélekedés lényegében ez. Ám néhány, szintén tudományosan tudott tény kapásból cáfolja fentieket:

1 a görögöknek nem volt aranyuk, hacsak nem vásároltak, tehát a görög mestert minden esetben szorosan bizonyítani kellene.

2 a szkítáknak már csak volt, ha belakták a Kárpátoktól az Amurig a fél világot.

3 a görög nép nagy, máig számon tartott tanítóinak számot ide, hány százaléka ténylegesen és személyében szkíta volt. (hét görög bölcs) Ezt felírták a görögök, akik szomjasan lesték minden szavukat, melyek egyébként jellemzően középiskolás szintű tananyag voltak.

4 a görögök a klasszikus ókorban nem használtak fehérneműt, lovat, lábbelit a papucson kívül. Legalábbis ábrázolásokon ezek nem fordulnak elő. Az óta vették át ezeket, talán nem túl merész állítás, hogy jórészt a szkítáktól. (Nem, a lovaglást a törököktől!)

Pogány István

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

Szöveg méret