- 0
Pilhál György heti írásaiból szemlézünk. Az írásokat olvasva pontos képet kapunk a hét legfontosabb eseményeiről, történéseiről, egy páratlan tehetségű újságíró szemüvegén keresztül.
Dallamkürt
Mozgalmasabbá lett az utcakép, és ez kifejezetten tetszik a parlamenti ellenzéknek. Nemrég maguk hirdették meg – legbőszebben a vesztét érző kádköves –, hogy egy zászló alá kell sorakozniuk az Orbán Viktorral elégedetleneknek. Aligha véletlen, hogy a tüntetések némelyikén már harsányan vesszenorbánoztak… Tömeget fölheccelni munkásmozgalmi alapismeret. És demagógia. A lakosság szimpátiájára apelláló rendőrök önbizalma elgondolkodtató: azoktól várnak most együttérzést, akiket néhány esztendeje még magukból kivetkőzve ütöttek-vertek-lőttek?
(Magyar Nemzet, 2011. június 10.)
Mindennapi horrorunk
Valamennyire feltétlenül aggódnunk kell, hiszen Európányi a baj, az egyre több áldozat mellett gazdasági és politikai káosz övezi a járványt; az első téves diagnózis megrengette Spanyolországot, ijedséget okozott a német idegenforgalomban, az orosz behozatali tilalom átrendezte a kontinens zöldség-gyümölcs-forgalmát. Nem lehet kizárni, hogy emberről emberre terjed. S közben, ahogyan ilyenkor lenni szokott, megjelentek a legkülönbözőbb elméletek is: al-Kaidáról vizionálnak, biológiai terrorcselekményről…
(Magyar Nemzet, 2011. június 11.)
Szines hír Gyöngyöspatáról
Betegeskedtek a közállapotok is Gyöngyöspatán, a hevesi falu tavasszal hetekig szerepelt a hírek élén, volt itt véderős járőrözés, nyugdíjas-, majd romarettegés, Pintér Sándor, csillebérci „evakuálás”, Mr. Field, Vöröskereszt, aggódó LMP, vizelő gárdista, amerikai nagykövet stb. Ebbe simán belefér, hogy Eszes Tamás potenciális településvezető megüti, fojtogatja, majd hasba rúgja vetélytársát – akit egyébként õ invitált a találkára, mondván, egyeztetni kíván a kampány nyugodt, mértéktartó formájáról. A jobbikos ember lelkendezve elindult a megbeszélésre, annál is inkább, mert pártja megelőzően jelezte: nyugodt, szeretetteljes megméretést szeretnének. Erre mi történik? Jött Eszes ember a maga pofonjaival. Most már mindnyájunkat izgat: ki lesz a polgármester?
(Magyar Nemzet, 2011. június 14.)
Biztos olvasóink
Most már hivatalosan is stabil olvasónknak mondhatjuk a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sajtóilletékeseit, miután nevezettek nemrég bejelentették, rajta tartják szemüket a magyar médián. Andrej Danko, a párt alvezére ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország állandó veszélyt jelent Szlovákiára, miután Trianon felülvizsgálatára törekszik.
(Magyar Nemzet, 2011. június 15.)
Konstruktív nem
De az sincs kizárva, hogy Mesterházyék valamiféle unikumnak, haladó hagyománynak tekintik a közpénzekkel való trükközést, amit nemhogy büntetni kellene, hanem ápolni, iskolai tananyagba illeszteni…
(Magyar Nemzet, 2011. június 16.)
Júdás-karrier
Czili Gyula jó elvtársnak számíthatott a szocialista világban, ellenkező esetben aligha kapja 1989-ben azt a pártutasítást, hogy szervezze meg Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére a per áldozatainak jogi rehabilitációját. Hősünk, aki ekkor a Legfelsőbb Bíróság illetékes büntetőkollégiumának elnökhelyettesi székében ült, kiváló referenciákkal rendelkezett. Ő volt az „Egy igazi KISZ-tag” aláírású levelek szerzője, aki börtönbe juttatta egyetemi hallgatótársait.
(Magyar Nemzet, 2011. június 17.)
Pilhál György, mno.hu
Mozgalmasabbá lett az utcakép, és ez kifejezetten tetszik a parlamenti ellenzéknek. Nemrég maguk hirdették meg – legbőszebben a vesztét érző kádköves –, hogy egy zászló alá kell sorakozniuk az Orbán Viktorral elégedetleneknek. Aligha véletlen, hogy a tüntetések némelyikén már harsányan vesszenorbánoztak… Tömeget fölheccelni munkásmozgalmi alapismeret. És demagógia. A lakosság szimpátiájára apelláló rendőrök önbizalma elgondolkodtató: azoktól várnak most együttérzést, akiket néhány esztendeje még magukból kivetkőzve ütöttek-vertek-lőttek?
(Magyar Nemzet, 2011. június 10.)
Mindennapi horrorunk
Valamennyire feltétlenül aggódnunk kell, hiszen Európányi a baj, az egyre több áldozat mellett gazdasági és politikai káosz övezi a járványt; az első téves diagnózis megrengette Spanyolországot, ijedséget okozott a német idegenforgalomban, az orosz behozatali tilalom átrendezte a kontinens zöldség-gyümölcs-forgalmát. Nem lehet kizárni, hogy emberről emberre terjed. S közben, ahogyan ilyenkor lenni szokott, megjelentek a legkülönbözőbb elméletek is: al-Kaidáról vizionálnak, biológiai terrorcselekményről…
(Magyar Nemzet, 2011. június 11.)
Szines hír Gyöngyöspatáról
Betegeskedtek a közállapotok is Gyöngyöspatán, a hevesi falu tavasszal hetekig szerepelt a hírek élén, volt itt véderős járőrözés, nyugdíjas-, majd romarettegés, Pintér Sándor, csillebérci „evakuálás”, Mr. Field, Vöröskereszt, aggódó LMP, vizelő gárdista, amerikai nagykövet stb. Ebbe simán belefér, hogy Eszes Tamás potenciális településvezető megüti, fojtogatja, majd hasba rúgja vetélytársát – akit egyébként õ invitált a találkára, mondván, egyeztetni kíván a kampány nyugodt, mértéktartó formájáról. A jobbikos ember lelkendezve elindult a megbeszélésre, annál is inkább, mert pártja megelőzően jelezte: nyugodt, szeretetteljes megméretést szeretnének. Erre mi történik? Jött Eszes ember a maga pofonjaival. Most már mindnyájunkat izgat: ki lesz a polgármester?
(Magyar Nemzet, 2011. június 14.)
Biztos olvasóink
Most már hivatalosan is stabil olvasónknak mondhatjuk a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sajtóilletékeseit, miután nevezettek nemrég bejelentették, rajta tartják szemüket a magyar médián. Andrej Danko, a párt alvezére ezt azzal magyarázta, hogy Magyarország állandó veszélyt jelent Szlovákiára, miután Trianon felülvizsgálatára törekszik.
(Magyar Nemzet, 2011. június 15.)
Konstruktív nem
De az sincs kizárva, hogy Mesterházyék valamiféle unikumnak, haladó hagyománynak tekintik a közpénzekkel való trükközést, amit nemhogy büntetni kellene, hanem ápolni, iskolai tananyagba illeszteni…
(Magyar Nemzet, 2011. június 16.)
Júdás-karrier
Czili Gyula jó elvtársnak számíthatott a szocialista világban, ellenkező esetben aligha kapja 1989-ben azt a pártutasítást, hogy szervezze meg Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére a per áldozatainak jogi rehabilitációját. Hősünk, aki ekkor a Legfelsőbb Bíróság illetékes büntetőkollégiumának elnökhelyettesi székében ült, kiváló referenciákkal rendelkezett. Ő volt az „Egy igazi KISZ-tag” aláírású levelek szerzője, aki börtönbe juttatta egyetemi hallgatótársait.
(Magyar Nemzet, 2011. június 17.)
Pilhál György, mno.hu
