Mikulásvirág

 Ahhoz, hogy a mikulásvirág sokáig megőrizze szépséges színeit, óvatosan kell bánnunk vele. Nem szereti a túl meleget, de a túl hideget sem. A lakásban lehetőleg világos, napfényes helyre tegyük,

de ne olyan részre, ahová közvetlenül hosszan betűz a nap. Minél több fényt kap, annál tovább díszlik. Nem szereti a hőmérsékletváltozást, a huzatot, ezért ajtó, ablak elé ne tegyük. Rosszul viseli, ha valami

hozzáér – például a függöny –, erre bebarnulnak vagy lehullanak a levelei. Öntözni sem kell gyakran, a kertészek azt tanácsolják, hogy hetente egyszer állítsuk a cserepet állott vízbe és hagyjuk, hogy a föld

megszívja magát. Ha jól érzi magát, akkor akár február végéig szép piros marad.

Túllocsolás esetén ledobja a leveleit, de fokozott gondossággal azért még menthető. Pincében, több hónapig sötét helyen kell pihentetni, majd utána visszavágni, átültetni, tápoldatozni és nyáron lehet újra napra vinni. Jó esetben kihajt újra. Ugyanígy kell eljárni a tél végén az elvirágzott növénnyel is.

 

 

A kedvelt téli virágot Németországban és Svájcban karácsonyi csillagnak hívják. A mikulásvirág Közép-Amerikában 3–4 méter magasra is megnőhet, a lakásban tartott példányok azonban ritkán érik el ezt a méretet. Ha óvatosan letörünk egy levelet, a seb helyén rögvest fehér tejnedv jelenik meg. Ez a nedv mérgező, tehát nem szerencsés, ha házi kedvencünk lenyalogatja.

A mikulásvirágot többnyire ajándékba kapjuk, ezért a cserepet díszes fóliába burkolják. Ezt a lehető leghamarabb el kell távolítani, mert a mikulásvirág gyökerei rendkívül oxigénigényesek, és a műanyag csomagolás megfojtja azokat.

 

 

Elvirágzás után, március–áprilisban a színes fellevelek is hervadnak. Ekkor a főhajtást a következő oldalelágazásig távolítsuk el, és ültessük át a növényt. Mérsékelt öntözés mellett háromhetente, majd a nyár folyamán kéthetente tápoldatozzuk a növényt általános hatású tápoldattal. A nyári hónapokban a mikulásvirágot a szabadban is tarthatjuk, de ne tegyük a tűző napra.

Újravirágoztatás

Ősszel megpróbálkozhatunk a mikulásvirág újravirágoztatásával. A mikulásvirág bimbóképződése és felleveleinek színeződése csak akkor indul meg újból, ha rövidnappalos körülményeket biztosítunk a számára.

Szeptemberben vigyük a növényt kiegyenlített hőmérsékletű helyiségbe. Karácsonyi virágoztatásra október közepétől kezdődően 9 héten át 14-15 órás időtartamra (például délután 3 órától reggel 7-8 óráig) borítsunk a növényre egy megfelelő nagyságú kartondobozt. A világos időszakban azonban fontos, hogy elegendő fényt kapjon a növény.

Amikor a színes fellevelek láthatóvá váltak, abbahagyhatjuk a rövidnappalos kezelést. Mikroelemeket is tartalmazó tápoldattal öntözve a mikulásvirág felleveleinek színe még intenzívebb lesz. Ily módon a következő karácsonyra terebélyes, gazdagon elágazódó, élénk színű növény díszítheti az ünnepi asztalt.

 

 

Manapság a mikulásvirágnak valódi karácsonyi kultusza alakult ki több országban is. Az első szobanövényként tartható mikulásvirágot az 1950-es években nemesítették. Ezt követően ez a télen virágzó dísznövény rövid idő alatt a karácsonyi ünnepek állandó részévé, jelképévé és dekorációjává vált.

A rendkívüli népszerűség oka egyértelmű: csillag alakú felleveleivel a mikulásvirág tökéletesen illik a karácsonyi szimbólumok közé. Klasszikus piros és zöld színe is alkalmassá teszi erre, hiszen a piros és a zöld az advent és a karácsony hagyományos színe. A zöld a téli időszakban az élet reményének, valamint a hűségnek a jelképe, míg a piros a megváltó Krisztus vérére utal. Bár a mikulásvirág ma már sokféle színben és formában kapható, a klasszikus piros és zöld színösszeállítás messze a legnépszerűbb köztük.

 

 

V.N