- 0
A különböző sajtóorgánumok általánosságban mindig megragadnak (egy-két kivételtől eltekintve) a negatív afrikai híreknél, pedig minden napra jutna valami jó is, csak valahogy az kevésbé vonzza az olvasót/nézőt/hallgatót.
Ilyen jó hír például az a jelentés, amely szeptember végén látott napvilágot az ENSZ és a benini kormány közös munkájának eredményeként és amelyből kiderül, hogy az ország tökéletesen úton halad a teljes (alapfokú) iskolázottság 2015-ös elérése felé.
A jelentés egyik legfontosabb számaként kiderült, hogy az 1980-as 68%-os beiskolázottsági szinthez képest 2009-re az állam elérte és túl is lépte a 100%-ot, ha hinni lehet a statisztikának, akkor 109% fölé emelkedett az iskolázottsági szint. A hirtelen értelmetlennek tűnő szám mögött ésszerű magyarázat áll, az utóbbi években rengeteg, az általános iskolai kezdőkornál jóval idősebb gyerek lépett be a rendszerbe elsősként (volt aki 11 évesen kezdte az első osztályt), köszönhetően az ENSZ és a kormány közös erőfeszítéseinek, hogy legalább az általános iskolát elvégezzék a gyermekek. Amúgy a benini iskolarendszer nem hasonlít a magyarhoz, egy 6 éves általános iskola után van egy elég hosszú, hét éves középiskola (4 alsós év és 3 felsős, de a kettő között nem kötelező az átjárás), ami után lehet bachelor vagy master képzésre beiratkozni, ráadásul az osztályzatok 0-tól 20-ig adhatóak, ahol a 20 a legjobb jegy.
A pozitív változások főként az oktatásra fordított költségvetési összeg jelentős növelésétől és az ingyenes általános iskolai oktatás 2006-os megteremtésének köszönhetőek, továbbá az elmaradott vidéki térségekben is túrákat, bemutatókat szerveztek, hogy az oktatás fontosságára hívják fel a szülők figyelmét. Problémák persze bőven vannak még, egyrészt a beiratkozások száma alapján készülő statisztika nem számol azzal a rengeteg gyerekkel, aki pár hónap, 1-2 év után elhagyja az iskolát, tehát hiába került be az illető gyermek a számokba, 1-2 hónapos oktatással nem igazán nevezhető iskolázottnak. És ez gyakori, ahogy az is, hogy a fiúk jóval gyakrabban kerülnek iskolapadba mint a lányok, ennek oka pedig a fiatalkori anyává válásban keresendő. Aztán a feltételek sem igazán jók (főleg vidéken), az egy tanárra jutó diákok száma sokszor 50-60, nincsen elegendő felszerelés és tankönyv, ez pedig jelentősen rontja a színvonalat.
Mindezek ellenére Benin jó úton jár, és ha hinni lehet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), akkor az ország 2015-ig rendkívül gyors gazdasági fejlődésre számíthat, a kormányzat pedig már eddig is elkötelezett volt a szociális, társadalmi fejlődésre fordítani költségvetésének jelentős részét, amire szükség is van, hiszen ahogy Afrikában máshol, úgy Beninben is nagy sebességgel növekszik a populáció.
www.mindennapiafrika.info - A Flag Polgári Műhely partnere
