Ész(t)veszejtő debreceni diadal

A fülledt júliusi hőségben meglepetésre karácsonyfa-alakzatban küldte pályára csapatát Herczeg András, a Debrecen szakvezetője. Az előzetesen várható összeállításhoz képest kimaradt a kezdőcsapatból a bajnok nyári „sztárigazolása”, Kabát Péter, akinek neve hallatán a helyi publikum élénk füttykoncertbe kezdett, amikor a hangosbemondó a cserék között felsorolta. Kérdés, hogy a fütty a döntésnek szólt-e, miszerint csak a kispadon kezd, avagy egyelőre még népszerűtlen Debrecenben az Újpestről érkezett csatár. Mindenesetre helyette Kulcsár Tamás kezdett, aki Yannick-kal egyetemben az egy szem csatár Coulibaly mögött helyezkedett a középpálya szélén, míg a középpálya hátsó részében a Czvitkovics-Kiss-Szakály trió őrizte a területet.

A vártnál kissé óvatosabb felállást nyilván az idegenbeli kedvező eredmény indokolta, hiszen Rezes góljának köszönhetően a kezdőrúgás pillanatában a Loki állt továbbjutásra. Egészen három percig…Ekkor Hagen játékvezető megítélte nemzetközi pályafutása első szabadrúgását (a norvég élvonalban 2006 óta vezető bíró első európai kupameccsén szerepel), s ez a debütálás számunkra azonnal a kapitulálást jelentette: a hevenyészett sorfal mellett Nahk a kapu jobb alsó sarkába csavart! (0-1)

Egy perccel később pedig már a szívbaj kerülgette a debreceni szimpatizánsokat, mert ha az első mérkőzésen is gólt szerző Neemelo nem szerencsétlenkedik az ötös környékén elé került labdával, akkor könnyen abban a kényelmetlen helyzetben találhatta volna magát a Debrecen, hogy három gólt kell lőnie a továbbjutáshoz.

A kimaradt észt helyzetet azonban huzamosabb ideig nem követte újabb, mert Herczeg András együttese magához tudta ragadni a kezdeményezést, és védekezésre késztette a számukra tökéletes eredmény tudatában kivárásra játszó vendégeket. Az egyenlítéshez azonban sem Yannick ballábas, a tizenhatos sarkáról megeresztett lövése, sem Coulibaly fejese nem volt elegendő, ahhoz egy újabb pontrúgásra volt szükség, méghozzá annak legnépszerűbb fajtájára: büntetőre. Történt, hogy a 23. percben Yannick-ot csak szabálytalanul tudták megfékezni a tizenhatoson belül, s a jogosan megítélt büntetőt Coulibaly jutatta a kapuba – a lehető legkörülményesebb módon. Gyengén helyezett lövését a balra vetődő Kaalma hárította, a kipattanót azonban öt méterről már a hálóba fejelte a francia ék. (1-1)

Nyolc perc múlva pedig már önzetlenségével tűnt ki és vállalt kulcsszerepet a magyar csapat vezetést jelentő góljában! A 32. percben a balösszekötő helyéről indulva remek ütemű passz után üres területen tudott megindulni, s ziccerben vezethette kapura a labdát. A kapus is jó ütemben jött ki, s ő is kissé hosszan tolta meg a labdát, így nem volt tökéletes a lövőhelyzet, de az akciót követte Yannick, aki Coulibalytól úgy kapta meg a labdát, hogy üresen találta maga előtt a kaput, s estében kapura is tudta kotorni a labdát, ami át is jutott volna a gólvonalon, de a biztonság kedvéért még Kulcsár beleért a gólvonalon, így hivatalosan ő szerezte a DVSC második, immár ismét továbbjutásra jogosító gólját. (2-1)

Úgy tűnik, Herczeg András szerint ezzel Kulcsár teljesítette is küldetését, mert a második félidőt már a kispadon töltötte, helyére azonban továbbra sem Kabát, hanem az első meccs fiatal hőse, Rezes László érkezett. Abból a szempontból azonban nem volt változás, hogy a második félidő hazai szempontból hasonlóan borzasztóan kezdődött. Hat percnyi mezőnyjáték és labdatologatás után a semmiből megint csak érkezett egy észt gól (2-2, szerzője: Leitan), amely után elefánttámadásra emlékezető dübörgés hallatszott. Rövidesen persze kiderült: elefántok véletlenül sincsenek a közelben, csupán a sajtópáholyban helyet foglaló észt vendégek kezdték el örömükben ököllel püfölni az építmény fém fallapját, általános megrökönyödésre…

Ismét a vendégek érezhették magukat a Basel partnerének, de csupán két percig, mert érkezett a „bosszú”, a pályán és a tribünön egyaránt. Az 56. percben nyolc méterre a kaputól Coulibaly sarokkal tálalt Szakály Péter elé, aki nem hibázta el a ziccert és Kaalma lábai mellett a kapu közepébe helyezett! (3-2) Válaszként pedig jött a rituális gólöröm is, a hazai szurkolók is megmutatták, hogyan kell ököllel és tenyérrel hangot kipréselni a zöld fémfalból.

A harmadik debreceni gól után aztán kényszerűségből próbálta átvenni a játék irányítását a tallini csapat, de ebben a műfajban nem jeleskedett igazán, a hátrébb húzódó Debrecen így is veszélyesebben játszott, s Yannick szép, csaknem gólt érő emelése révén a legnagyobb gólhelyzet is a zöldek kapuja előtt adódott. Ráadásul az utolsó negyedórára emberhátrányba is került Észtország bajnoka, a 74. percben ugyanis második sárgáját is megkapta Malov, miután buktatta Coulibalyt. Az arcát kezébe temető Malov mozdulatán jól látszott: érzik az észtek, hogy kezd elmenni a hajó.

Neemelo azonban még nem gondolta így, s három perccel a rendes játékidő lejárta előtt még borzolta a kedélyeket, ám a korábbi észt válogatott fejesét a „balti testvériség” jegyében hárította Malinauskas, a Debrecen lett kapusa.

Újabb lehetőség azonban már egyik csapat előtt sem adódott sem a rendes játékidőben, sem a három perces hosszabbításban, így a végső sípszó azt jelentette, hogy a Debrecen sikeresen abszolválta idei első nemzetközi megmérettetését.


Bajnokok Ligája, 2. selejtezőkör

Debrecen – Levadia Tallinn 3-2 (2-1)

Debrecen, Oláh Gábor utcai stadion, 7000 néző

Vezette: Hagen (norvég)

Debrecen: Malinauskas – Nagy Z., Komlósi, Mijadinoszki, Fodor – Czvitkovics, Kiss, Szakály (Varga 72.), Yannick (Dombi, 84.), Kulcsár (Rezes, 46.) – Coulibary

Kulbmenedzser: Herczeg András

Levadia: Kaalma – Podholjuzin, Kalimullin, Morozov, Teniste – Nunes Felipe (Subbotin, 80.), Nahk, Malov, Leitan – Ivanov, Neemelo

Vezetőedző: Igor Prins

Gól: Coulibaly (24.), Kulcsár (32.), Szakály (56.), ill. Nahk (3.), Leiten (54.)

Sárga lap: Rezes (57.), ill. Malov (45.), Morozov (47.), Nahk (60.), Kalimullin (67.)

Kiállítva: Malov (73.)

Továbbjutó a Debrecen 4-3-as összesítéssel.

ÉLŐ közvetítésünk ]]>itt található]]>.

Bodnár Zalán

Papp Gergő

(Fotó: haon.hu)