- 0
Óriási jelentőséggel bír az EP-választás Németországban, mivel abban az esetben, ha a kormányzó nagykoalíció a várakozásokhoz képest is rosszabbul szerepel, akkor elképzelhető, hogy egy előrehozott választás, vagy pedig egy másfajta koalíciós összeállítás követezik Berlinben. Ausztriába megjósolhatatlan a választás végeredménye, mivel egy nyilvánosságra került felvétel miatt megbukott a kormány. A Blogstar többrészes sorozatban mutatja be, hogy milyen eredmények várhatóak a 2019-es európai parlamenti választáson.
Május 23-26 között tartják az unió történetének kilencedik európai parlamenti választását. Választási sorozatunkban régiónként mutatjuk be, hogy milyen eredmények várhatóak az egyes országokban, és végül azt, hogy milyen is lehet majd az új parlament összetétele. Elsőként a balkáni országokat vettük górcső alá, majd a visegrádi négyek következtek, a balti és a skandináv államok. Most a közép-európai országok (Ausztria és Németország) és Dánia következnek.
A közép-európai országok összesen 127 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe, így ezen államok súlya meglehetősen nagy az uniós testületben. A legtöbb képviselőt értelemszerűen Németország küldi (96 fő), míg a legkevesebbet Dánia (13 fő). Érdekesség, hogy a mostani EP-választáson a legkevesebb párt Ausztriában (7), míg a legtöbb Németországban (40) indul.
Óriási botrány összeomlott Kurz vezette kormány
Ausztriában az EP-választás a 2017. októberi parlamenti választás óta az első olyan országos voksolás lesz, amin elmondhatják a véleményüket az emberek az Osztrák Néppárt-Osztrák Szabadságpárt (ÖVP-FPÖ) alkotta kormányról is. A voksolás előtt egy héttel látott napvilágot az a felvétel, amin Heinz-Cristian Strache arról beszél, hogy médiabeli pozíciója erősítésének cserében hajlandó közbeszerzéseket átjátszani. A felvétel nyilvánosságra kerülése után a kormány megbukott, így gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, mi fog történni május 26-án.
Merkel kancellársága is véget érhet
Az unió legnépesebb államában, Németországban Ausztriához hasonlóan a belpolitikai erőviszonyokról is szól majd az EP-választás. A 2018-ban nagy nehezen megalakult nagykoalíció kormány (CDU-SPD) tesztje is lesz a voksolás. Bár Angela Merkel már bejelentette, hogy nem indul kancellárként a két év múlva esedékes parlamenti választáson, de ennek ellenére egy nagyon gyenge koalíciós eredmény akár ahhoz is elvezethet, hogy a CDU és az SPD befejezi a kormányzást.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a jobbközép CDU-CSU-szövetség még a 2017-ses parlamenti választáson elért 32 százalékos eredményét is alul fogja múlni. Könnyen elképzelhető, hogy a kereszténydemokrata pártoknak a 30 százalékos eredményt sem sikerül elérniük, miközben koalíciós társuk, az SPD egy 15 százalék körüli szavazataránnyal a harmadik helyen landolnak. A választás nagy nyertesei a Zöldek és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak lehetnek. Mindkét párt bőven 10 százalék felett végezhet. Mindezek az előjelek pedig nem a nagykoalíciónak kedveznek.
Mivel Németországban nincsen küszöb az EP-választáson, hanem a 96 mandátumot arányosan osztják el, így egy fél százalékos eredmény is elég lehet ahhoz, hogy egy párt bejusson a brüsszeli testületbe. A legtöbb mandátumot 30 körül a CDU-CSU szerezhet, míg a többi erő mind 20 alatti mandátumra számíthat. Viszonylag sok olyan képviselő kerülhet ki Németországból, akik egyelőre egyetlen nagyobb frakcióhoz sem taroznak még. Számuk akár a 10-15 főt is elérheti, így a következő ciklusban egy kiélezett helyzetben ők is döntő helyzetbe kerülhetnek.
Az utolsó erőpróba a parlamenti voksolás előtt
Dániában meglehetősen érdekes politikai szituációban tarják meg az EP-választást, mivel június 5-én új parlamentet is választanak majd az országban. Ennek megfelelően a voksolást teljes mértékben beárnyékolja, hogy inkább a belpolitikai témák a dominánsak. A voksolásnak a legnagyobb esélyese az ellenzékben lévő szocdem párt. A 13 mandátumból várhatóan négyet meg is szereznek. Második helyen a kormányzó Venstre végezhet három mandátummal, ők a liberális ALDE-frakcióban politizálnak. A 2014-es győztes Dán Néppárt most csak két mandátumra számíthat.
Összességében a 127 közép-európai mandátum relatív többségét az Európai Néppárt szerezheti meg. A szocdemek és a zöldek nagy versenyben lesznek a második helyért, míg a többi nagyobb uniós frakció 10-15 mandátumra számíthat ebből a régióból. Mivel a német választási rendszer a leginkább arányos elven működik, ezért sem tudja egy politikai erő a 96 mandátum nagy részét megszerezni akár 30-35 százalékos eredménnyel. Mindez pedig európai szinten az Európai Parlament töredezettségét erősíti.
Kovács András - https://kulvilag.blogstar.hu