Bencsik András: Népi diplomácia

Ennek van előképe: 1985. május 29-én, a brüsszeli Heysel Stadionban, az angol Liverpool FC és az olasz Juventus FC mérkőzésén ledőlt egy támfal, 39 olasz szurkoló halálát okozva. A mérkőzés a BEK döntője volt. Jóval a meccs kezdete előtt a Liverpool szurkolóinak egy csoportja, áttörve az olaszok szektorától őket elválasztó drótkerítést, rohamot indított a Juventus szurkolói ellen, akik menekülni kezdtek. Állítólag a nyolcvanas évek tahó angol focikultúrájába beleillett, hogy az egyik tábor egy adott pillanatban betör az ellenfél területére, üt és vág, majd némi csetepaté után visszavonul a saját szektorába. Az amúgy verbálisan erős olaszok azonban vagy nem ismerték a szigetországi barbár szokásokat, vagy csak meccset nézni jöttek, ezért rémülten menekülni kezdtek. A szektor oldalánál lévő falhoz préselődtek, sokan meg is próbáltak átmászni azon, a kivénhedt támfal pedig nem bírta a nyomást, és ledőlt. A meccset egyébként utóbb lejátszották, és a Juventus egy vitatható tizenegyessel 1-0-ra győzött.

Az angol szurkolókat és klubjaikat öt évre kitiltották Európából. Régen volt… Most tehát itt vannak újra, és mintha mi sem történt volna, az angol barmok újfent módszeresen terrorizálták már napok óta Marseille városát: amerre mentek, törtek és zúztak és verekedtek. Ekkor váratlan fordulat történt, kiderült, hogy az orosz szurkolók, akik a legfrissebb hírek szerint már hosszabb ideje edzettek az angolokkal való összecsapásra, mintha az 1985-ös belgiumi katasztrófa visszavágójára készültek volna: már a meccs előtt alaposan elverték az angol szurkolókat, majd a döntetlenre végződő mérkőzés után jókora ütéseket és rúgásokat kiosztva, szabályszerűen kiverték a rémülten menekülő angol szurkolókat a szektorból, a világ értésére adván ezzel, hogy ami az angol bunkók rémuralmát illeti, annak ezennel vége. Hogy mi lesz ezután, például kinek a rémuralma, azt lapzártakor még nem tudtuk.

Közben volt egy kis csetepaté az angolokéhoz hasonló felfogást valló német szurkolók és az ukrán drukkerek között, sőt a hírek szerint a kocsmai verekedés szép hagyományát magas szinten művelő északírek is bemutattak pár ügyes formagyakorlatot. Egyfelől tehát Oroszország lakóinak egy része a népi diplomácia kedélyes világában frappáns választ adott arra az angolszász nyomulásra, gazdasági blokádra és hasonlókra, ami hazájuknak annyi gondot okozott, másfelől kiderült, hogy az agyatlanított és szívetlenített Egyesült Európa elmélete a legkisebb mértékben sem működik. Minél inkább elnyomni törekszenek az EU liberális hatalmai a nemzeti érzést, annál hevesebben – és mint látható – kordában nem tartható formában tör elő.

A tolerancia és intolerancia problémakörének megnyilvánulása azonban ezzel együtt ezerszer elfogadhatóbb itt Európában, mint a szabadság és demokrácia mintaországában, az Egyesült Államokban, ahol a minap egy, a melegeket nem kedvelő úriember brutális formában adta a világ tudtára nemtetszését, ötven homoszexuális halálát okozva ezzel. A történteknek több tanulsága is lehet, de egy biztosan van: az álszent liberális hazudozás migrációról, olvasztótégelyről, a másság szépségéről, az LMBTQ (vagyis deviáns) emberek jogairól és hasonlókról az emberek egyre szélesebb rétegében vált ki fokozódó dühöt. És ebből baj lehet. Nagy baj.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>