- 0
Tíz év elteltével még mindig „évértékelhet” a Hazugságrém – még közönsége is csődül. Az oligarchia csőcseléke bámulja tátott szájjal.
Az európai demokrácia szégyene… Egy szélsőséges figura saját polgárait lövette, vasrúddal verette, és a politikai bűncselekmény után tíz évvel még mindig „évértékelőt” tart... Az Európai Unió polgárai akkor demokratikus jogaikat akarták gyakorolni.
És ismeretlen kékruhás martalócok uszultak rájuk.
Fejmagasságban gumitölténnyel lőttek bele a bejelentetten, abszolút törvényesen demonstráló tömegbe. Ezek az áldozatok demokratikus jogaikat akarták gyakorolni. Tiltakoztak a hazugságpolitika ellen. Maga a kormányfő ismerte be ugyanis.
„Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet.”
Azaz a demokráciában az vezette félre a demokratákat, akinek alkotmányos kötelessége lett volna a törvények betartatása másokkal is. Ő sértette meg durván az alkotmányt azzal, hogy elrejtette a közérdekű adatokat a polgárok elől.
És azok helyett hamis adatokat hazudott.
Ezzel elárulta a köztársaságot. Egy köztársaság polgári tömege ugyanis elsőként várja el a végrehajtó hatalmat gyakorló politikustól – még ha az az elődje szerint „puccsistaként” jutott is hatalomra -, hogy igazat mondjon a választópolgároknak.
„Tudtuk, hogy amit mondunk, az nem igaz.”
Ezekkel a szavakkal ismerte be a Hazugságrém, hogy folyamatosan hazudott a köztársaságnak. Így a köztársaság árulója lett. A köztársaság árulójának egy percre sem lett volna szabad állami hivatalban maradnia. A köztársaság árulóját felelősségre kellett volna vonni.
A köztársaság árulója azonban az árulás után hatalomban maradt.
A köztársaság árulója annyira ragaszkodott a hatalomhoz, hogy erőszakkal verte le a demokratikus tiltakozást. Fejmagasságban tömegbe lövetett, a gumitöltények több demokratának maradandó sérülést okoztak – tőlük mind máig nem kért bocsánatot.
A köztársaság árulója vasrúddal verette meg a köztársaság tagjait.
Megkötöztette, betonudvaron térdepeltette őket hátrabilincselt kézzel éjszaka órákon át. Pusztán azért, mert alapvető emberi jogaikat akarták gyakorolni egy európai uniós tagállamban. Kávéházakból rángattak ki békésen szórakozókat – s vertek meg.
Majd az igazságszolgáltatást is megbecstelenítették.
Tinglitangli „bírókkal” elítéltettek ártatlan fiatalokat. Olyan gyerekeket, akik kíváncsiságból mentek le az utcára – őket zárták hónapokra alvilági vezéregyinségekkel egy cellába. Megfosztották őket szabadságuktól – és elriasztották őket a magyar államtól.
Terrort alkalmaztak – állami terrort.
Utána ki is tüntették a tömegbe lövető, viperával polgárokat verető „parancsnokokat”. Megüzenték a társadalomnak, hogy aki nem hajbókol a Hazugságrémnek, az gumitöltényre, viperaütlegre számíthat. És be is zárhatják ártatlanul a vérbírók révén.
Tíz éve zajlott le a fővárosban a Polgárverés.
És tíz elteltével még mindig „évértékelhet” a Hazugságrém – még közönsége is csődül. Az oligarchia csőcseléke bámulja tátott szájjal azt, akik végighazudott másfél-két évet, tudta, hogy amit mond, az nem igaz. Majd tömegbe lövetett.
Ez az európai demokrácia bukása.
A salak nem maradhat ilyen sokáig felszínen egy közepes minőségű demokráciában sem. Valamit elrontottunk a demokratikus gyakorlatban. Tömegbe lövető szélsőséges ugyanis nem maradhat még ripacs sem egy európai demokráciában.
