Ellenzék: Nem kell kerítés, kell kerítés, mégsem…

Csak a miniszterelnök, a kabinet és a kormánypártok véleménye nem ingott meg. Az ellenzék nem szívesen emlékszik saját korábbi megnyilatkozásaira, ám ha egymás mellé tesszük a szavaikat, érdekes, logikátlan folyamatot figyelhetünk meg, amelynek célja a kormány nemzetközi megítélésének rombolása.

Orbán Viktor miniszterelnök a Charlie Hebdo-merénylet elleni januári nagy párizsi demonstráció utáni nyilatkozata nagy felháborodást váltott ki a liberálbaloldalon, ám később sem kellett módosítani. Úgy fogalmazott: „A gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból elhagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani.” Azt is egyértelművé tette, hogy ez az álláspont nem újkeletű és nem csupán magyar sajátosság, hanem nemzetközi támogatottsága van. Mindebből következik: „Nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország.”

Az ellenzék elutasítással reagált. Az MSZP nem vett részt a parlamenti vitanapon, amelyet a bevándorlásról kezdeményezett a Fidesz. Azt mondták, a kormány el akarja terelni a figyelmet a problémákról. A ballib véleményt legmarkánsabban Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök képviselte. A DK elnöke azt mondta Orbán Viktor interjújára: „Ha így gondolkodik, akkor jelenlétével megbecstelenítette a felvonulást.”

AGRESSZÍV PROPAGANDA

A baloldal propagandája akkor váltott igazán agresszívre, amikor a déli határrészre építendő kerítés terve megfogalmazódott. Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP-elnök drótkerítést vitt a Fidesz-székházhoz, amellyel zár alá vették az épületet. Mint elmondták, a gyűlöletkampányt folytató politikusoknak a rács mögött a helyük. A szocialista képviselő kifejtette: vesztébe rohan az az ország, amely kerítést húz határainál és gettóba zárja saját magát. Úgy vélekedett, az igazi probléma a kivándorlás, amelyhez képest a bevándorlók száma elenyésző. Szerinte a miniszterelnök kerítéssel zárná el a halál elől menekülőket. Azt harsogta: a Fidesz ezzel végképp elköszönt saját múltjától és a jövőjét is megfojtotta. Ezzel viszont elismerte, hogy a Fidesznek szabadságért síkra szálló hagyománya van.
Az MSZP fejtörésre késztette saját fogyatkozó táborát, olyan libikókaszerűen változékony véleményeket fogalmazott meg még egyazon nyilatkozaton belül is a helyzetről.

BOTKA NEM LÁTOTT MIGRÁNST SZEGEDEN

A kezdeti migrációtagadás egyik legszebb mutációja volt Botka László választmányi elnöké, aki az mondta június végén, hogy Szegeden nem találkozott bevándorlókkal, miközben azok már ellepték a fél régiót. A megyeszékhely polgármestere úgy fogalmazott: a város lakosságát egyáltalán nem zavarják a menekültek, nem találkoztak velük az utcákon. Eközben a rendőrségnek Szegedre és vonzáskörzetére fokozott ellenőrzést kellett elrendelnie. Később Botka elismerte, hogy rengeteg bevándorló jön az országba.

VICCET CSINÁLTAK A TERRORCSELEKMÉNYBŐL

Szeptemberben Botka immár arról beszélt: azért nincs bevándorlási válság, mert közülük egyetlen ember sem nem akar letelepedni hazánkban. Azt is kimondta: a magyar emberek pártállástól és világnézettől függetlenül nem akarnak nagyszámú bevándorlót. Persze Tóbiás József MSZP-elnökkel egymást túllicitálva becsmérelték a röszkei határátkelő megvédését. A terrorcselekményről, amelyben 14 rendőr megsebesült, úgy vélekedett, Andy Vajna rendezte a filmet, amely arról szólt: hős kormányunk megvédi a hont az agresszív migránsokkal szemben. Tóbiás hozzáfűzte: csak pár tucat menekült dobálta kövekkel a rendőröket. Szerinte a szomszédainkkal folytatott diplomáciai háború hosszú távon problémát fog jelenteni és európai barátaink elfordulnak tőlünk. Ismert: ezzel szemben a visegrádi négyek szélesedő összefogása átnyúlik a pártcsaládokon, hisz a cseh és a szlovák kormányfő – a magyarral és a lengyellel ellentétben – baloldali. Mi több, kibővült a szlovénokkal való együttműködéssel. Ráadásul a szerb vezetéssel soha nem látott jó kapcsolatok épültek ki.

Ujhelyi performansza

Külön színfoltot képviselt Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, aki a nemzeti konzultáció kérdő­ívét Strasbourgban a hazánkat elítélő plenáris ülésen széttépte, így fejezve ki pártcsaládja véleményét arról, hogy a kormány kíváncsi volt a lakosság értékítéletére. Később sem kért elnézést sem ő, sem az utódpárt a magyar emberektől, amiért a több mint egymillió, elsöprő többségben az intézkedéseket támogató választ hazugnak, nemzeti inzultációnak, viccnek minősítik.

ÁTVÁNDORLÁS

A közvéleménykutatási adatok – amelyek mind azt jelezték, hogy a társadalom túlnyomó része, a baloldali szimpatizánsok is támogatják a kormány intézkedéseit – azonban megzavarták a baloldali sorokat. Addig is ellentmondásos nyilatkozataik még nehezebben dekódolhatóak lettek. Tóbiás József azt ecsetelte augusztusban, hogy a kerítés­építés csak felgyorsította az átvándorlók áradatát. Azt sulykolta, hogy nincs bevándorlás, csak átvándorlás. Úgy vélte: az átvándorlók tömege napról napra nő, vagyis sokkal súlyosabb problémával kell szembenézni, mint fél éve. A független felmérésekkel ellentétben úgy látta, a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a kerítésépítés gyengítették az állampolgárok biztonságérzetét.

VISSZATOLONCOLÁS

A szocialista rágalmakkal leginkább ezen a ponton van csatlakozása a Jobbik álláspontjának. Vona Gábor pártelnök – aki 2013-ban még azt vallotta: az iszlám az emberiség utolsó reménye – szintén arról beszélt, hogy pusztán átvándorlás zajlik, hiszen a jövevények nem akarnak nálunk tábort verni. A visszatoloncolás veszélyét ő sem említette.

VONÁÉK BESEGÍTENEK

Másik rokon vonás a baloldallal: a pártelnök is arra vette az irányt, hogy nem kellene regisztrálni a migránsokat, hanem át kellene engedni őket hazánkon, A Jobbik a baloldalhoz hasonlóan nem volt hajlandó értékelni a kormányzati intézkedések eredményeit – hogy az egész országban megszűnt a migránsok jelenléte. Arra sem reflektáltak, hogy a nemzetközi színtéren egyre többen méltatják és követik a kormány migrációkezelési programját. Sőt, az EU-hoz való igazodással, puhasággal vádolják, a liberálbaloldalhoz illeszkedően szintén figyelmen kívül hagyva a lakosság támogatását. A kötelező betelepítési kvóta EU-diktátumát elutasító aláírásgyűjtéshez történő látszólagos csatlakozásuk is a ballib frontot segíti. A Jobbik ugyanis a kormányzati korrupció elutasításával akarná kiegészíteni az aláírási ívet. Ez pedig túl azon, hogy technikailag kivitelezhetetlen, a baloldali blokk vádjait sulykolja.

TERRORVESZÉLY

A baloldal azonban a Jobbik nélkül is képes szaporítani az önellentmondásos megnyilatkozásait. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke először még – dacolva a szakértőkkel – közölte, hogy nincsen semmilyen összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között – az ismeretlen személyazonosságú migránstömegek ellenére. Aztán elismerte, hogy van kapcsolat – ám úgy tett, mintha nem állította volna az ellenkezőjét. Gyurcsány is revideálta eredeti álláspontját, amikor október elején azt mondta, el tudja fogadni, hogy kell határzár. Kijelentette: meg kell különböztetni a gazdasági bevándorlókat és a valódi menekülteket, s akik nem együttműködők, azokat vissza kell küldeni, s nem akarják, hogy a menekültek számolatlanul elárasszák Európát. Ő sem kért azonban elnézést, amiért azt mondta, hogy Magyarországon nincs bevándorlásprobléma.

ÖSSZTŰZ HILLERRE

Külön fejezetet érdemelne a baloldal színeváltozásában Hiller István volt MSZP-elnök, aki először azt nyilatkozta, ő sem híve a kerítésnek, de mutassanak egyetlen megoldást, ami jobb ennél. Arra is utalt: nem lehet csatlakozni olyan közös európai megoldáshoz, ami nincs. Gőgös Zoltán MSZP elnök-helyettes először csatlakozott Hillerhez, aztán Tóbiás pártelnök felzúdulásnak hatására visszavonta. Hiller szintén visszakozott. A pártnómenkla­túra a kormány kárhoztatásán kívül semmilyen megoldási javaslattal nem tud előállni, hiába próbálja kicsikarni belőlük a sajtó. Azt ismételgetik, csakis közös európai megoldást támogatnak – aminek viszont a körvonalai sem mutatkoznak. Az LMP és a kicsiny balliberális pártok, mint a Szigetvári Viktor vezette és Soros György által támogatott Együtt ebben egyetértenek velük, bár utóbbiak az MSZP kormánybírálatát keveslik. Kérdés: vajon mit tenne a liberálbaloldal, ha az egyre elismertebb magyar megoldáshoz valami csoda folytán csatlakozna a tagállamok többsége. A lakossághoz hasonlóan támogatnák-e ők is?

Megyeri Dávid - ]]>www.magyaridok.hu]]>