- 0
A brit transzgender aktivisták és a radikális feministák háborújának a melléktermékeként az egyik a transzneműség mellett érvelő londoni ballib csoport azzal az újszerű történelemszemlélettel állt elő, amely szerint a Szovjetunió gyilkos kényszermunkatáborai, a Gulagok valójában kellemes rehabilitációs és oktatási központok voltak.
A valóság és a történelmi tények soha sem érdekelték a balliberálisokat az elmúlt 100 évben és sajnos ezt a hagyományt követik a mai napig.
Történt ugyanis, hogy a transzneműek jogait védő aktivisták twitteres szóváltásba keveredtek egy feministával, Claire Grahammel. A Goldsmiths Egyetem feminista tanára azért került az aktivisták célkeresztjébe, mert tiltakozott az ellen, hogy az önmagukat transzneműeknek nevezők is használhassák a nők számára fenntartott mosdókat és mellékhelyiségeket az egyetemen.
Az elmérgesedett vitában – amely arról szólt, hogy nem nőnek született emberek női jogokat követelnek maguknak – a transznemű aktivistáknak az volt az utolsó megjegyzésük, hogy a velük ellentétes véleményen levő feministának a Gulagon lenne a helye.
Amikor a feminista tanár ezen felháborodott, akkor a transzneműek mellett kampányoló aktivisták azt közölték vele, hogy nincs min felháborodnia, hiszen a Gulag munkatáborai egyáltalán nem voltak kegyetlen vagy halálos helyek, hanem valójában kellemes rekreációs és oktatási központok voltak, amelyek alapvetően a beutalt emberek gondolkodásának a megváltoztatását szolgálták.
A transzneműek mellett kampányoló aktivisták szerint a Gulagok olyan nagyszerű helyek voltak, ahol a fogvatartottak oktatásban, képzésekben részesültek, és élvezték a lehetőséget, hogy klubokban, sport- és színházi csoportokban vehettek részt.
Van valami egészen morbid abban – ahogy a Goldsmiths Egyetemen történtek is erre utalnak –, hogy Nyugat-Európa balliberálisait, a nyugati politikai és gazdasági elit többségét alkotó iskolázott embereit elképesztő tudatlanság és ideológiai vakság jellemzi számos kérdésben, így például egészen egyszerű történelmi, ténybeli kérdésekben is.
Vincze Viktor Attila - www.888.hu
