- 0
Az 1920-as határmegállapítások Somoskőújfalu egyik utcáján húzták meg Magyarország és Szlovákia határát. Mindez azt jelentette, hogy az út egyik oldalán lévő ingatlanok Magyarországhoz tartoznak, a másik oldal erdős, bozótos területe pedig már Szlovákia. A településen élők szerint ez a rendelkezés nem okozott problémát, a határ, maga az út volt, közös használatban.
„Közös út volt, de csak itt volt, egy ilyen 20 méteres. És igazából akkor vetődött ez fel, amikor itt vitték át a szennyvizet. Itt megy le a közmű, a szennyvíz, a gáz, akkor felerősödött, de az óta már megoldódott, Somoskőbe adtak vissza területet, hogy a várba ők fel tudjanak menni” – mondta egy helyi.
A 2000-es évek elején egy csatornázási projekt történt a faluban, ennek egyik gerincvezetékét vitték ezen a szakaszon, a tulajdonképpeni országhatáron. „A csatornázás 2000-ben megtörtént, a szlovák féllel nem egyeztettek, ez néhány 10 méteren okozott problémát, mert a kivitelezők nem egyeztettek a szlovák oldallal, a gerincvezeték lefektetésénél. Ennek jogi rendezését hozta meg a most született megállapodás, jelentősége nincs, lakatlan erdős területből történt az átvétel, mindössze arrébb kerültek a határt jelző piros karók” – ismertette Tóth József polgármester.
A visszakapott területek fejében a szlovákiai Sátorosbánya kapott megegyező méretű területet a Somoskői vár térségében, ami információink szerint a vár könnyebb megközelíthetőségét teszi majd lehetővé.
Hasonló terület átadás – átvétel történt az Ipoly mentén, ahol a folyó szabályozása miatt kellett a határvonalak újbóli kijelölését elvégezni. Itt Letkés, Ipolytölgyes, Perőcsény, Tésa és Hont térségben; a szlovák részen pedig Leléd, Ipolyszalka, Ipolykiskeszi, Ipolyszakállos, Szete és Ipolyság környékén változott a magyar, illetve a szlovák területek nagysága. Információink szerint a magyar oldalon érintett települések a változásról még nem kaptak hivatalos értesítést.
