- 0
Ne menjünk el ismét a DK elnökének keddi nyilatkozata mellett, amit éppen az ATV-ben követett el.
„Amíg tényleg nagy sokan úgy gondolják Magyarországon, hogy ez megvédi az országot – szerintem ez nem így van, mert a kutya nem akar nálunk maradni, mindenki nyugatra vándorol, egyébként is csak elterelte a menekülteket – hagyjuk a csudába.”
Mindenki azt hall ebből ki, amit akar, azonban – néhány memóriazavarban szenvedő betegen kívül – mindenki emlékszik még a 2015-ös eseményekre, amikor százezres hódító had vonult keresztül nem csak Magyarországon, hanem a Délvidéken is. Ha a kerítés „csak” azt eredményezte, hogy a Magyarkanizsán, Horgoson, Palicson, Szabadkán, Zomborban… és még több tucatnyi kisebb, határ közeli településen élők, köztük a délvidéki magyarok zöme, nyugodtan hajthatja éjszaka álomra fejét, hogy terményeiket nem pusztítja el a mobilelefonnal vezérelt, katonaérett bevándorló tömeg, hogy leányok és asszonyok szabadon közlekedhetnek az utcán, hogy a gyermekek nyugodtan járhatnak iskolába, játszhatnak a játszótereken…, ha csak ennyit jelentene Magyarországnak és a Délvidéknek a kerítés, Gyurcsánynak és nejének már akkor is illenék megcsókolni az azt felhúzó és őrző rendőrök, katonák és civil munkások lába nyomát, meghajolni a magyar kormány előtt, hogy ezt biztosította nekünk és nekik.
Ha Magyarország és a határon túli magyarság számítana Gyurcsány Ferencnek, kutya kötelessége volna védelmébe venni annak fenntartását is hiszen, ahogy ő mondja, az „csak„ elterelte a migránsokat (nem menekülteket!), akik most éppen Bihács várost teszik olyanná, amilyen Szabadka vagy Palics, esetleg Mórahalom vagy Szeged – bizony, drága Botka úr! – volna a Gyurcsány által oly sokszor átkozott kerítés nélkül.
Ha pedig a Nagy Kígyóbűvölő tájékozottságával volna gond, íme néhány képkocka arról, mi történt ugyanakkor, amikor a DK elnöke az ATV-ben verte a mellét. Ordibálás, verekedés, ez a Bihac by night , vagy ahogy egyre többen hívják manapság a várost: Migracs.
Kerítés nélkül ez várna a magyar határ menti településekre is!
Nagy Árpád - www.magyarnemzet.hu