Ma 2020 április 02. Áron napja van. Holnap Buda, Richárd napja lesz.

Nyomorultak

RSS

Szöveg méret

Még nincs értékelve

 

2020.03.12. (Les misérables) Stephane vidéki rendőr, nemrég költözött Párizsba és egy civil ruhás bűnüldöző egységhez kerül a város legproblémásabb negyedébe. A törvénytisztelő férfi számára sokkolóan hat, hogy az itt szolgálatot teljesítő kollégák az erőszaktól sem riadnak vissza szolgálatteljesítés közben, és teljesen szabadon értelmezik a törvényeket. A háromfős csapat tagja a rasszista fehér Chris és az afrikai származású, muszlim Gwanda, akik nem kímélik a külváros lakóit, s maguk is elsüllyednek a korrupció és bűn mocsarában. Stephane-nak rá kell döbbennie, hogy a környéken sajátos igazságszolgáltatás működik, ahol a békét a különféle bűnbandák tartják fenn, törékeny alkuk és pillanatnyi megállapodások alapján. S elég egy szikra, hogy fellángoljon a megállíthatatlan erőszak. A film azon a környéken játszódik, ahol a rendező, Ladj Ly felnőtt; Párizs legszegényebb bevándorlónegyede nemcsak a francia főváros egyik legveszélyesebb környéke. A Nyomorultak az azonos című rövidfilm egészestés változata, amelyet a 2005-ös párizsi külvárosi zavargások inspiráltak. A film világpremierje az ’A’ kategóriás Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában volt, az alkotás az Arany Pálmáért versengett és elnyerte a zsűri díját. A film Franciaország Oscar-nevezettje az idegen nyelvű film kategóriában és a szakma egyöntetű véleménye szerint esélyes nemcsak az Oscar-jelölésre, de akár a díjra is. A filmet három kategóriában jelölték az Európai filmdíjra, s esélyes a legjobb film, a legjobb elsőfilm, a legjobb forgatókönyv díjainak elnyerésére. Egyöntetű vélemények szerint a Nyomorultak 2019 egyik legjobb, legfelkavaróbb filmje.

OSCAR-JELÖLÉS 2020
(Legjobb nemzetközi játékfilm)

KRITIKA

Az elsőfilmes Ladj Ly a saját sztorijával rengette meg a világot. A bravúros debüt Oscar-jelölést ért.

Csákvári Géza

]]>nyomorultak01]]>Kezdjük a legfontosabbal: Ladj Ly első rendezése annyira van közös nevezőn Victor Hugo klasszikus regényével, hogy Montfermeil-ben játszódik. és ebben az, immár hírhedt kelet-párizsi városrészben most is számkivetettek élnek. Ami azonban mégis lazán összeköti Hugo és Ly világát, hogy egy olyan világról mesélnek, ahol mindenki francia, csak éppenséggel lehet, hogy a fehérek mellett fekete bőrű, netán muszlim, vagy esetleg roma. Mindenki a társadalom polgára. Ly világában az összetartó erő a foci, együtt drukkolnak a francia válogatottnak. Egyszóval az új Nyomorultak nagyon sok olyan tényezővel foglalkozik, amelyek kapcsán csak úgy röpködnek a különböző prekoncepciók és az ideológiák. Nem mellékesen A gyűlölet című klasszikus is az úgynevezett Montfermeil-kánon része, nem véletlen, hogy Mathieu Kassovitz együtt ült Ladj Ly csapatával Cannes-ban a világpremieren, és a ]]>Nyomorultak]]> alkotói egyfajta előzményként tekintenek a magyar származású rendező művére.
Nyomorultak alapját valós események szolgáltatják: 2008-ban a rendező lefilmezte, ahogy francia rendőrök bántalmaztak egy bevándorló gyereket, mire a hivatalos szervek később megkeresték, és azt mondták neki, hogy jobban teszi, ha hallgat. Ly így is tett, míg meg nem ismerkedett Romain Gavrasszal, aki mesélt az apjának, az Oscar-díjas Costa-Gavrasnak az esetről, aki végül nyilvánosságra hozta a felvételeket. Ladj Ly 2017-ben készített egy rövidfilmet, amelyet az áldozatok szempontjából mutatott be. Nyilván érezte, hogy sokkal bonyolultabb ennél a történet, így első egész estés rendezésében komplex módon tárja fel az eseményeket, miközben, szinte láthatatlan módon társadalomkritikát fogalmaz meg.
]]>nyomorultak02]]>A film úgy indul pedig, mintha csupán egy klasszikus zsarufilm lenne: Stephane Ruiz rendőrbrigadérost épp most helyezték át egy burzsoá környezetből, és harmadik zsaruként a fehér Chris és a nigériai származású Gwada mellé osztják be. Ruiz képviseli a liberális világnézetet, Chris klasszikus konzervatív, Gwada meg afféle bevándorló, aki beállt a törvény őrei közé. Ly történetében pont ő lesz az, aki gumilövedékkel arcon lő egy tizenéves kisfiút. Ezt lefilmezi egy drónra szerelt kamerával a szintén fiatalkorú Buzz, és elindul a hajsza a felvételért. A megosztott, egymással vitázó rendőrcsapat mellett az összes náció és kultúra képviselője magának akarja a felvételt, mert a hatalom zálogát, garanciáját látják benne.
Egy szimbolikus háború robban ki a szemeink előtt, amelyben egyetlen tényező erősebb mindennél: az agresszió és az erőszak öngerjesztő ereje. A vizualitás terén pedig Ly mindent megtett azért, hogy úgy érezzük, felrobban a vászon a sok energiától. Ez már önmagában parádés kivitelezés, ám ami miatt a film fellövi magát a jól megcsinált kategóriából a zseniálisba (a kánonban A gyűlölet mellé), az a megdöbbentően erős lezárás. A káoszban a békével és az emberséggel próbálkozó Ruiz heroikus és makulátlan karaktere szembe találja magát egy Molotov-koktéllal. Nem az a fontos, hogy azt eldobja-e az, aki a kezében tartja, hanem maga a helyzet. Drámaiság és sorstragédia a lehető legmagasabb fokon.

]]>voxmeter100]]>

104 perc, francia

 

A teljes cikk elolvasható itt: ]]>http://www.vox.hu/newvox/?p=17540]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (5) Gasztronómia (539) Egészség (50) Kultúra (5) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Gazdaság (645) Jobbegyenes (1724) Vetítő (37) Történelem (14) Tereb (139) Autómánia (61) Heti lámpás (239) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Nagyvilág (1449) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1571) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (4417) Flag gondolja (33) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (171) Irodalmi kávéház (485)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>