Ma 2017 december 17. Lázár, Olimpia napja van. Holnap Auguszta napja lesz.
491b321eb70e45c9c26659ab869ab6dd.jpg

A Szent Korona rejtélyei

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A magyar korona körüli rejtélyek és viták száma végtelen. Államiságunk egyik legfőbb jelképéről többet nem tudunk, mint amennyit tudunk – így akár ikonográfiai, akár történeti, akár szimbolikus értelemben vizsgáljuk, maradnak megválaszolatlan kérdések.

Arra, hogy eldöntsük: szimbolikusan mit jelent a korona a magyarság számára, nem vállalkozunk – ez az eszmetörténészek feladata. Csupán a korona, mint szakrális tárgy történetét és a rajta látható ábrázolások jelentését próbáljuk meg összefoglalni.

A történészek és művészettörténészek nagy része egyet ért abban, amit Horányi Elek piarista tanár a 18. században megállapított: a magyar korona két részből áll. Az alsó, nyitott, bizánci típusú koronából, amely korábbi – vélhetően 11. század eleji –, és a felső részből, az úgynevezett pántokból, amelyek a kereszt alatt futnak össze zárt koronává. A felső korona eredete és kora a mai napig bizonytalan.

A két koronatípusról annyit érdemes tudni, hogy míg nyílt – azaz szimbolikusan valamiféle maga feletti földi felsőséget elismerő – koronája általában a királyoknak volt, akik vagy a bizánci császártól, vagy a római pápától kapták meg azt, a zárt, azaz szimbolikusan az Istentől eredeztetett hatalmi jelkép a császárt illette meg, illetve papi változata a pápát.

A magyar korona alsó része minden valószínűség szerint bizánci eredetű, a legfőbb bizonyíték erre az ikonográfiája és az, hogy görög betűk olvashatók rajta. Egyesek azt feltételezik, hogy ez az alsó, nyitott korona azonos azzal, amelyet Nagy Constantinus császár I. Szilveszter pápának ajándékozott, mások szerint Bulcsú és Gyula kapták Bizáncban megkeresztelkedésük alkalmával. A hobbitörténészek és sumermagyarológusok verzióit itt nem ismertetnénk. A bizánci korona első oldalán a Megváltó látható két életfával, jobbját áldásra emeli, baljában az élet könyvét tartja. Alatta két arkangyal tűnik fel, Mihály és Gábor, mellettük Szent György és Szent Demeter, mindkettő harcos szentként – utóbbi a nyugati hagyományban nem ismert, leginkább a magyar Szent Lászlóhoz hasonlítható „barbárverő” alak – állapítja meg Moravcsik Gyula a Szent István-emlékkönyvben. Továbbhaladva Szent Kozma, Szent Damján, majd Dukasz Mihály bizánci császár képe látható, illetve Konstantinosz (Constantinus).

A történészek nem értenek egyet abban, hogy melyik Konstantinoszról van szó – a császárnak ugyanis egy ilyen nevű fia és egy ilyen nevű öccse is volt, s mindketten megkapták a koronát, már Dukasz Mihály életében. Amennyiben azonban feltételezzük, hogy Dukasz Mihály fiát ábrázolja, akkor behatárolható a keletkezési ideje is, hiszen a trónörökös 1074 tavaszán-nyarán született. A tizedik zománckép I. Géza magyar királyt ábrázolja, a feliratban valószínűsíthetően az szerepel, hogy „Magyarország királya, uralkodó”. Gézának szüksége volt arra, hogy elismertesse uralmának törvényességét és a magyar királyság szuverenitását, Bizánc pedig a normannok miatt Nyugat felé orientálódott, ezért mindkettőjüknek jól jött a szövetség.

A drágakövekkel szegélyezett pántok, amelyek a későbbi koronát alkotják, keresztezik egymást s egy négyszögletes lemezben egyesülnek, az összekötő lemezen a Megváltó zománcképe van, két oldalán az élet fája, feje körül keresztes fénykoszorú, baljában az élet könyvét tartja, jobbját áldásra emeli. A Megváltó egyik oldalán a Nap, másik oldalán a Hold látható két életfa mellett. A pántokon Szent Bartolomeus, Szent János, Szent Fülöp, Szent Pál, Szent Tamás, Szent Jakab, Szent András és Szent Péter látható, azaz nyolc apostol zománcképe. Valószínű, hogy eredetileg mind a tizenkét kép látható volt, négy azonban már nincs meg. Hogy a korona felső része 13. századi, vagy valóban Szent István korabeli, arról számtalan vita van. A koronát a magyar hagyomány szimbolikus értelemben mindenesetre egységként, szent koronaként kezeli, amelyet a pápa 1000 karácsonyán küldött, és amellyel első keresztény királyunkat megkoronázták. Ily módon maga a tárgy és a tárgy története nem azonos azzal a szellemi, spirituális jellel, amelyet „jelöl”, vagyis konkrét formája és „magasabb formája” elválik – nézőpont kérdése, hogy melyiket látjuk benne. Látóképesség kérdése.

Péntek Orsolya, magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (402) Magyar millenium (1221) Nagyvilág (1570) Vetítő (37) Mozi világ (453) Mondom a magamét (2144) Autómánia (61) Heti lámpás (137) Sport (724) Rejtőzködő magyarország (170) Tv fotel (65) Világ história (919) Egészség (50) Életmód (1) Mozaik (484) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1562) Gasztronómia (538) Tereb (125) Gazdaság (588) Jobbegyenes (1176) Szépségápolás (15) Flag gondolja (30) Kultúra (3) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>