Ma 2019 december 16. Etelka, Aletta napja van. Holnap Lázár, Olimpia napja lesz.
Súlyos titok derüklt ki Dobrev Kláráról

Súlyos titok derüklt ki Dobrev Kláráról

Flag

Szöveg méret

3
Átlag: 3 (1 szavazat)
Gonoszabb, mint a férje!

A magyar ellenzék az Európai Parlamentre is kiterjesztette a belpolitikai harcokat. A fideszes bizottsági jelöltek kinevezésének akadályozásával a Demokratikus Koalíció és a Momentum az ország érdekeit is a pártérdekek alá rendeli.

„Első siker! Ma az emberi jogokkal, demokráciával foglalkozó bizottság ülésén vagyok az EP-ben. A szakbizottság nem szavazta meg a bizottság alelnökének a fideszes Hidvéghi Balázst” – örvendezett Dobrev Klára július 10-én Facebook-bejegyzésében.

Az Európai Néppárt összesen öt fideszes képviselőt jelölt különféle szakbizottságok alelnöki pozícióira. A veteránnak számító Deutsch Tamást és Gál Kingát – vélhetően eddigi munkájuk megbecsültsége és az érintett bizottságok összetétele miatt – gond nélkül választották meg a költségvetési ellenőrző szakbizottság, illetve a biztonságpolitikai testület alelnökének. A másik három, EP-ben újoncnak számító magyar kormánypárti politikusról, Bocskor Andreáról, Trócsányi Lászlóról és Hidvéghi Balázsról viszont elhalasztották a szavazást, miután a szociáldemokrata és a liberális frakció is közölte, hogy nem támogatja a fideszes politikusok jelölését. Pár nappal korábban Járóka Lívia európai parlamenti alelnöknek való megválasztása került veszélybe a liberális frakció tiltakozása miatt.

Mindez merőben új jelenség az Európai Parlamentben. A különféle bizottsági pozíciók elosztása ugyanis alapvetően nem a konkrét pártok, hanem a pártcsaládok alkuján múlik. A fideszes jelöltek elgáncsolása elsősorban nem a külföldi ellenfeleknek, hanem a magyar ellenzéknek, azon belül is az EP-be frissen kijutó Momentum képviselőinek a lelkén szárad. Miután Ujhelyi István MSZP-s képviselő egy június 3-i Facebook-posztban megtámadta Járóka Líviát, a Momentum, felvéve a fonalat, rábírta az újjáalakult liberális pártcsalád képviselőit, hogy ne válasszanak meg magyar vagy lengyel kormánypárti képviselőt fontos bizottsági tisztségekre. Mivel pedig a zöldek eleve nem szavazták meg a Fidesz és a lengyel PiS képviselőit, és a szocialisták is közölték, hogy nemmel fognak voksolni, a magyar jelöltek helyzete tovább nehezült.

A Fidesz az ellenzéki támadás ellenére nem gördített akadályt sem Ujhelyi István közlekedési és turisztikai bizottsági, sem pedig Dobrev Klára EP-alelnökké választása elé. Mi több, Járóka Lívia a választás után gratulált Dobrev Klárának, amit a magát a „legeurópaibb pártként” hirdető DK képviselője már nem viszonzott.

Ahogy az idei választások rekordmagas részvételi aránya is mutatja, az Európai Parlament ázsiója egész Európában emelkedőben van. A régóta uniós tag nyugat-európai országok hagyományosan politikai elfekvőként tekintenek az Európai Parlamentre, ahova azokat a politikusokat küldik ki, akik a hazai mezőnyből már kikoptak, de valamiféle beágyazottságuk azért még van. Nem így Magyarországon és a többi, az Európai Unióhoz később csatlakozó országban, ahol fontos társadalmi és politikai státust jelent az európai parlamenti képviselőség. A magyarok pártvonalon erős (Deutsch Tamás, Szanyi Tibor), jelentős politikai munkát végző (Morvai Krisztina, Szájer József), valamint bizonyos alterületekhez jól értő, így a szakmai bizottságokban érdemi munkára alkalmas képviselőket (Gál Kinga, Járóka Lívia) igyekeztek delegálni.

Ennek ellenére a kisebb, ezáltal itthon szűkösebb költségvetésből gazdálkodó magyar pártok EP-képviselőire a folyosói pletykák szerint sokszor jellemző volt, hogy érdemi munka helyett az őket pozícióba juttató háttéremberek kompenzálására fordították a havi 25 ezer eurós (8 millió forint) szabadon elkölthető képviselői keretük egy részét. A Jobbik EP-képviselői közül például többekkel kapcsolatban felmerült, hogy a párt 2009-től 2017-ig működő Barikád című hetilapját finanszírozták, hálából a jelölésükért. A kémvádakkal szembenéző Kovács Bélával kapcsolatban pedig nyíltan megfogalmazódott az is, hogy 2012-ben és 2013-ban négy magánszemélyt foglalkoztatott papíron gyakornokként úgy, hogy nem végeztek tényleges munkát. Mindez most megváltozott. A DK és a Momentum akciója után egyértelmű, hogy a kisebb ellenzéki pártok, idén először, harcosokat küldtek Brüsszelbe.

A magyar ellenzék egészen mostanáig nem vett tevőlegesen részt a Magyarország elleni uniós támadásokban. Noha 2013-ban a Tavares-jelentést a magyar szocialisták is támogatták, a 2018-as Sargentini-beszámolót az MSZP, a DK és a Párbeszéd delegáltjai is megszavazták, az ellenzék összességében passzívan állt az efféle ügyekhez.

Most a fideszes jelöltek elleni támadásokkal az ellenzék immár Brüsszelt is a belpolitikai harcok terepének tekinti. Érdemes megjegyezni, ez a szokásos európai gyakorlathoz képest is új jelenség. Például a spanyol jobb- és baloldal a katalán ügyben, a migráció kérdésében és egyebekben folytatott késhegyre menő küzdelmek ellenére sem gátolta soha egymás jelöltjeinek megválasztását. Ugyanez mondható el a lengyel Polgári Platformról és a PiS-ről vagy bármely ország nagy politikai riválisairól is. Nem így a magyar ellenzékről.

Mivel a Momentum nem szerzett magyar parlamenti helyeket, európai parlamenti szereplésével próbál felkészülni a közelgő önkormányzati választásokra. Igyekszik keresztbe tenni a Fidesz jelöltjeinek, figyelmen kívül hagyva, hogy bármely magyar párt bármely képviselőjének uniós pozíciószerzése nem elsősorban a pártnak, hanem az országnak az érdeke. A Momentum taktikája merőben új, hiszen amikor a Jobbik 2009-ben úgy került be az EP-be, hogy még nem volt országgyűlési mandátuma, képviselőinek eszükbe sem jutott más magyar pártok jelöltjeinek megfúrásával egyengetni karrierjüket.

A Demokratikus Koalíció motivációi még a Momentuménál is visszásabbak. Gyurcsány Ferenc a harmadik fideszes kétharmad után alighanem végképp szembesült azzal, hogy nem tudja megszólítani a magyar társadalmat. Ezért arra juthatott, hogy a szavazók leghamarabb akkor hiszik el, hogy veszélyben a jogállam, ha Brüsszeltől hallják, vagy ami még jobb, a saját zsebükön érzik. Aligha lehet véletlen, hogy a Demokratikus Koalíció következetesen támogatja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A magyar kormány ellenlábasa, Emmanuel Macron francia elnök vagy a német szociáldemokrata Martin Schulz számos alkalommal érvelt amellett, hogy „az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülése” esetén Brüsszelnek vissza kell tartania a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését. Hasonló a helyzet az Európai Ügyészséghez való csatlakozás sürgetésével is, amely folyamat végén szintén a Magyarországnak kijáró pénzek megvonása állhat. Ez ellen a Demokratikus Koalíció sem tiltakozik.

– Az efféle taktika Európa szintjén és Magyarország viszonylatában is új – mondta a Demokratának Becsey Zsolt, aki még az MSZP kormányzása alatt, 2004 és 2009 között volt a Fidesz delegáltja az Európai Parlamentben.

Amikor 2004-ben Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa túlzottdeficit-eljárással fenyegette Magyarországot, amiért a Gyurcsány-kormány meghamisította a gazdasági mutatókat, Becsey Zsolt a gazdasági bizottság tagjaként vérre menő küzdelmet folytatott azért, hogy a politikai felelősséget mind a magyar kormány, mind a bizottság részéről megállapítsák, de a Magyarországnak járó támogatások megvédése végig stratégiai célként lebegett a szeme előtt.

– A nagy projektekért felelős kohéziós alap felfüggesztésével nem a Gyurcsány-kormány, hanem az ország járt volna rosszul. Ezt pedig nem engedhettük meg – emlékezik vissza Becsey Zsolt.

Az internacionalizmus önmagát egyszer már alaposan lejárató szellemével kacérkodó magyar ellenzék láthatóan nem ismeri el, hogy az Európai Unió általában véve nem a pártpolitikának, hanem a nemzeti érdekképviseletnek a terepe. Mintha új osztályharcot hirdetnének, és mintha új proletariátusra áhítoznának, amelynek segítségével meg lehetne dönteni a nemzeti burzsoázia uralmát. A kormánypártoknak fel kell készülniük arra, hogy a jövőben nemcsak a külfölddel, de saját honfitársaikkal is meg kell küzdeniük Brüsszelben.


Támadás balról

Megfúrta a szocialista ellenzék Hidvéghi Balázs, valamint Bocskor Andrea és Trócsányi László megválasztását a szakbizottságokban. Erről kérdeztük az egyik érintettet, Hidvéghi Balázst.

– Miként értékeli a magyar balos ellenzék brüsszeli támadását?
– Miután az ellenzék a magyar választásokon elbukott, most Brüsszelben próbál bevándorláspárti szövetségeseket keresni magának. Az aknamunka és áskálódás, amit a fideszes jelöltek ellen folytattak, szembemegy a választói akarattal, és mélyen antidemokratikus, hiszen az Európai Parlamentben a pozíciókat – beleértve a bizottságok és szakbizottságok elnöki és alelnöki tisztét – a választások eredményének arányában osztják szét, tehát az ellenzék a nekünk kijáró helyeket támadta.
– Számítottak rá?
– Minden bizottságnak más az összetétele. Éppen ezért nem lepett meg, hogy a legerősebb támadás éppen az állampolgári jogi, belügyi bizottságban ért minket, hiszen ez a testület arról várt hírhedtté, hogy gyűjtőhelye a legszélsőségesebben bevándorláspárti és liberális politikusoknak. Nem csoda, hogy éppen itt foglal helyet Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, illetve a Momentum részéről Donáth Anna. A költségvetési ellenőrző, valamint a biztonságpolitikai albizottságban – az ottani pozíciók Gál Kingát és Deutsch Tamást érintik – szerencsére kiegyensúlyozottabb viszonyok vannak.
– Magyarországot mennyiben éri hátrány a kialakult helyzet miatt?
– Annyiban mindenképpen, hogy az ellenzéki képviselők magyar emberek fontos tisztségbe jutását akadályozzák. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy minél több magyar van Brüsszelben pozícióban, annál jobb az országnak. Ez olyan alapelv, ami túlmutat a párthovatartozáson. Mi ehhez tartjuk magunkat, ők azonban láthatóan szűk pártpolitikai érdekek szerint politizálnak.

Sayfo Omar - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (13) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Mondom a magamét (4156) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Életmód (1) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (42) Tereb (138) Kultúra (4) Nagyvilág (1441) Irodalmi kávéház (474) Heti lámpás (221) Tv fotel (65) Egészség (50) Politika (1571) Sport (729) Jobbegyenes (1653) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (633) Szépségápolás (15) Belföld (5) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>