Forró téma a médiában és az európai kormányok háza táján a tény, hogy az Iszlám Állam nyolcszáz harcosa hazafelé tart, Európába. Megverték őket, de ahogy a szervezet már sokszor elmondta, ők nem ismerik a vereség fogalmát… Eddigi legnagyobb csatájukra készülhetnek az európai titkosszolgálatok. Horváth Józsefet, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettesét kérdeztük.

– Hazatérés vagy inkább szétáramlás?

– Emlékszem, 2015-ben a médiában méltatlan vita indult arról, hogy összefügghet-e egyáltalán a migráció és a terrorizmus jelensége. A mi szolgálataink pontosan tudták, hogy a felerősödő migrációs hullám az IS számára túl nagy lehetőség ahhoz, hogy kihagyja. Magyarország lezárta a déli határait, de nyugaton volt négy jó éve arra az Iszlám Államnak, hogy kiépítse és megerősítse a pozícióit, azaz harcosokat juttasson be, fegyverraktárakat, titkos bázisokat, búvóhelyeket hozzon létre.

– Most minőségi ugrás következhet, hiszen nemcsak kiképzett, de ütközetekben edzett, az utolsókig kitartó fanatikus harcosok tartanak Európa felé…

– Keménységükhöz kétség sem fér. Az oroszok is kapnak belőlük, erről nem szoktunk beszélni, de tudjuk, hogy körülbelül három-három és fél ezer orosz állampolgár harcolt az Iszlám Állam seregében. A kaukázusi térségben él egy nagy iszlám radikális tömb, és vannak szeparatista mozgalmak, amelyek szövetségre léptek ezzel a tömbbel az oroszellenesség jegyében. Ráadásul magának Moszkvának több mint egymillió iszlám gyökerű lakosa van, igaz, csak kevesen gyakorolják a vallásukat. Amúgy az orosz hadsereg katonáinak húsz százaléka muszlim hitű. A vezetés azonban kezeli a helyzetet.

– Úgy hírlik, az oroszok nemcsak a terrorakciók elkövetőit, de azok családtagjait, otthoni támogatóit is elszámoltatják.

– Putyin Oroszországában egységes irányítás alá helyezték a titkosszolgálatok, a Szpecnaz nevű különleges műveleti erő és a határőrség vezetését. Ez rendkívüli hatékonysághoz vezetett, az oroszokat látva most az amerikaiak is kezdenek visszatérni erre a formára. És az is igaz, hogy az oroszok nagyon keményen lépnek fel adott esetben egy terrorista góc ellen, ezt általában nem mutatja a média. Igen, az oroszok a tettes családját, rokonságát is alaposan megvizsgálják, és elszámoltatják mint olyan környezetet, ahonnan támogatást kaphatott a terrorista. Ez komoly visszatartó erő. Így járnak el az izraeli hatóságok is, ledózerolják a házat, ahol a tettes élt addig a családjával, és azontúl egyetlen hozzátartozója sem kap munkát Izraelben, márpedig az ottani musz­limok izraeli cégeknél vagy izraeli érdekeltségeknél keresik a kenyerüket.

– Az orosz haderő nagyon jó információkkal rendelkezett a szíriai hadszíntéren.

– Az oroszok rendkívül jók a felderítési és elhárítási munka humán részében. A technikaiban is, de a humánban különösen. Ők már Oroszországon belül kezdik az elhárítási munkát, kilencvenszázalékos pontossággal tudják például, hogy név szerint kik azok az orosz állampolgárok, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Beépültek közéjük, ez világos.

– Bosznia visszafogadja az Iszlám Államban küzdő harcosait, igaz, tíz év börtön is fenyegetheti őket. Honnan tudják majd a bosnyák hatóságok, hogy ki és mit követett el a harcok idején?

– A második világháború emberiességellenes bűnökkel vádolt katonáit még kilencvenéves korukban is előveszik. De keresik a délszláv háború bűnöseit is mind a mai napig. Azt viszont nem feszegetik az uniós politikusok, hogy mit követtek el saját állampolgáraik az Iszlám Állam kötelékében. Nagy és sötét foltként kezelik a migráció egyre nagyobb tömegét. A szolgálati szakma megdöbbenve áll e kettős mérce előtt, de csak akkor léphet, ha arra a politikusoktól parancsot kap.

– Egyes elemzők szerint könnyen harmadolhatja majd azt a bizonyos tíz évet a bosnyák igazságszolgáltatás. És ez az ország közel van hozzánk…

– A mi szolgálataink már jó húsz éve figyelik a boszniai térségben zajló eseményeket. Látták, hogy az iszlám radikális körök szisztematikusan telepítettek be muszlim férfiakat a délszláv polgárháború özvegyen maradt asszonyaihoz. Tehát már akkor elindult egy célratörő iszlamizációs folyamat Európában.

– És megkezdődött a tömeges rasszkeveredés is, hiszen a bosnyák asszonyok antropológiai értelemben európaiak…

– Igen, van közöttük szőke, világos hajú is, új férjeik viszont a közel-keleti emberek jegyeivel, például sötétebb bőrrel rendelkeznek. Közös gyerekeik, akikben a musz­lim iskolák, valamint az arab világból érkező hitszónokok igyekeztek felerősíteni az iszlám hitet és küldetéstudatot, már Nyugat-Európában vannak, adott esetben valamelyik alvó IS-sejt tagjaként. A boszniai visszafogadás vallási alapon történik.

– Még senki nem vetette fel, hogy az IS nem hadsereg. Nincs egyenruhája, nincsenek azonosító jelei, semmiben sem felel meg a genfi konvenció elvárásainak, harcosai inkább banditák, mint katonák, mégis vannak, akik hadifogolyként kezelnék őket.

– Ez megint Európa impotenciája. Ha az érintett államok visszaengedik, akkor vagy figyelniük kell őket a titkosszolgálatoknak, ami sok pénzbe kerül, vagy börtönbe kerülnek, ahol várhatóan még szélsőségesebbé válnak, és nagyobb lesz a harci kedvük. De el is tűnhetnek persze, hogy aztán a szervezett bűnözés vagy egy terrorista sejt szippantsa fel nagy részüket.

– Mi rombol jobban? A szervezett bűnözés vagy a terror?

– A svédeknél már látjuk, hogy a migrációs hátterű szervezett bűnözés átvette az irányítást a vendéglátás, a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem felett. Egyébként a kettő szorosan összefonódik, megteremti a terrorakciók pénzügyi hátterét, és kitermeli a kipróbált, harckész emberek generációját.

– Mi a helyzet az amerikai szolgálatokkal? Ott is krízis van a mexikói határon.

– Amíg a nyugat-európaiak végigaludták a hidegháborút követő békeéveket, az amerikaiak folyamatosan talpon voltak. És ez látszik is. Pontosan tudják például egy-egy beérkező migránskaravánról, hogy ott az emberek 18 százaléka alvilági háttérrel rendelkezik, valamilyen szervezett bűnözői csoport tagja, kábítószer-kereskedő és így tovább. Az amerikaiak nem álltak le. Időt, pénzt, energiát nem kímélve üldözték húsz éven át a szeptember 11-i támadás megtervezőit, irányítóit és magát Oszama bin Ladent. De a USS Cole nevű hadihajójuk ellen elkövetett robbantás tetteseit is majd két évtized után vadászták le. Ehhez képest az unió nyugati része csak szepeg, mint egy liliomos szűzlány. Van, aki keblére ölelné a visszatérő terroristákat.

– Dicséri az amerikaiakat. De ki lökte meg az arab tavasszal a migráció első dominóját?

– A 2011-es arab tavasz bonyolult és tökéletesen kivitelezett műveleti munka volt. A megrendelők nagyon praktikusan gondolkodtak, az akcióval először is kisöpörték az európai gyarmattartó hatalmak maradványait a Közel-Keletről. Gazdasági, katonai és politikai értelemben. Ezzel a fillérekből végrehajtott akcióval meg­gyengítették Európát, és ha az ukrán ügyet is ide számítjuk, akkor leválasztották az Európai Uniót Oroszországról, nehogy létrejöjjön egy eurázsiai gazdasági, politikai együttműködés. A migrációval pedig olyan feladatözönt zúdítottak Európa nyakába, amivel a földrész végleg kiírja magát a világhatalmak sorából.

– Ha így van, akkor ki és miért vezette rá a migránsok ezreit az amerikai–mexikói határra?

– Az belpolitikai jellegű akció. Donald Trumpot akarják megbuktatni vele. Tény, hogy a módszer ugyanaz, mint amit Európa ellen vetettek be. Fárasztás, bizonytalanság, közigazgatási káosz, morális vádak…

– Az európai szolgálatok számos nagy kihívás előtt állnak. Melyik a legfontosabb?

– Az idő. A beépüléshez, a pozíciók kialakításához hónapok, évek kellenek. A kontaktok rendelkezésre állnak, rengeteg közel-keleti ember végzett valamilyen európai tanintézményben, katonai akadémián… Megvan a technikai háttér, a logisztikai rendszer is. A humán oldalt, az európaiak elkényelmesedését, közönyét, hitehagyottságát látom gondnak. Ez tűnt fel a nemrég lezajlott Arab Liga–EU-csúcstalálkozón is. A nyugati politikusok arról győzködtek mindenkit, hogy kézben tartják a folyamatokat, a sajtójuk pedig azzal nyugtatgatja az embereket, hogy már nincs is migrációs válság, kevesen jönnek, elmúlt a vész. Orbán Viktor viszont éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a valóságban sokkal nagyobb krí­zis elé nézünk. Erre kell felkészülnünk. 

Sinkovics Ferenc - ]]>www.demokrata.hu]]>