Újra választási kampány van, egyre közeledik a személyes döntés ideje – nem árt tehát, ha jól körülnézünk magunk körül, melyik politikai oldal milyen témákkal, milyen ajánlatokkal, programmal kíván megnyerni bennünket. Az mára már nyilvánvaló, hogy a bal-liberálisoknak a kormányellenesnek beállítható nagy ügyek a fontosak a kommunikációban – bár a helyhatósági választásban értelemszerűen a helyi ügyeknek kellene elsőbbséget adni.

Nem kell ahhoz politológusnak lenni, hogy tudjuk, a tematizálás milyen fontos: ezen múlik, hogy milyen pályán, melyik térfelen pattog a labda. Jól értik ezt a baloldalon, az ellenzék ezért kezdeményezett az Országgyűlésben szerdán rendkívüli ülést a klímaváltozás ügyében. Mert – úgymond – túl meleg volt nálunk a nyár, s túl sok a tájfun például Amerikában. A kormány tehát cselekedjen, de azonnal!

Ugyan határozatképtelen volt az ülés, de ez most lényegtelen, mert csak felesleges kampányfogás volt az összehívása. Bizonyára elfelejtették, hogy tavaly decemberben már kezdeményeztek ebben a témában rendkívüli ülést, amit azonban a füttyögő cirkuszukkal ellehetetlenítettek, majd el is vonultak. (Megnézhető videón az interneten.)

A Népszava azonban nem adja fel, már jóelőre megírták, hogy mi foglalkoztatja a Népet, s annak legérzékenyebb részét, a gyerekeket – miután szociológusaik kérdőíves felmérést folytatak.
Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás – ezek miatt aggódnak leginkább a gyerekek szerintük.

Az ellenzéki parlamenti pártok képviselői is versenyt aggódnak: Tóth Bertalan, Szabó Tímea, Schmuck Erzsébet mellett a nagy „igazmondó” Gyurcsány Ferenc is megszólalt: szerinte a kormány alkalmatlan arra, hogy olyan globális kérdéseket kezeljen, mint a klímaügy, illetve a menekültkérdés.
Hát itt tartunk.

Ha már nem a helyi ügyek a fontosak ma, akkor tessék! Néhány éve írtam egy kis véleménycikket a keresztények üldözéséről, a migráció veszélyeiről, s azt újra és újra aktuálissá teszi mindaz, ami Olaszországban,

Németországban és a közeli Bihácson is történik. Ébresztő Magyarország! Ne legyenek illúzióink! Ami nálunk egyéni szabadság, vallásszabadság, szólásszabadság, női egyenjogúság, s mint ilyen, alapvető érték, az együttélés záloga és szavatolása, vagy a tolerancia egy normális határig –, addig a másik oldal, az iszlamisták, a keresztény-ellenesek szerint mindez a gyengeség jele. Kapu, alkalom a benyomuló „másság”, az igaz hit, az egyedüli igazság terjesztésére, ami a tanítás szerint szent kötelesség is. Vallásszabadság, az Iszlám elismerése?

Ma már nyíltan iszlamista pártok alakulnak – pl. Svédországban is, s nemsokára úgy járhatunk, mint az Egri csillagokban Buda vára: bejönnek a janicsárok, nézelődnek, mosolyognak – aztán egyszer csak kardot rántanak.

Mert nemsokára ők lehetnek többségben, ha nem vigyázunk! Ennyit a bevándorlásról és a demográfiáról. De miért kerülik az ellenzékiek a helyi politikai választások idején a helyi témákat, miért nem számolnak be cáfolhatatlanul dokumentálva arról, hogy milyen fejlesztéseket tettek a kerületért, ahol korábban megválasztották őket, vagy pedig csődközeli helyzetbe hozták a kerületet – pl. Zugló esetében ?

Arról is lehetne beszélni, hogy Budapesten a Parlament és környéke is megszépült, nem is szólva a Széll Kálmán tér, a Móricz Zsigmond körtér, a Metró megújulásáról, az óvodák, iskolák, kórházak fejlesztéséről, építéséről, stb. Ki-ki nézzen körül a saját településén, megyéjében, s döntse el, melyik pártot, kormányt preferáló képviselő tett többet, jobbat. Ezt a versenyt egyesek kínosan kerülik, helyette a „nagy” ügyeket ráncigálják elő.

Meg a piti rágalmazásokat, amiknek nemigen lehet utána járni. (Aminek pedig alapja van, azt tessék bizonyítani, dokumentálni!) Azt is mérlegeljük, hogy a jelöltek közül kik támogatják az illegálisan bejönni szándékozó migránsokat, kik ajánlották fel az „ideiglenes” befogadásukat.

Nekik ugyanis nem Magyarország, nem az itt élő emberek biztonsága az első. Gondoljuk meg alaposan, hogy hova húzzuk az X jelet!

Patakfalvy Katalin