Elvont jelentései négy súlypont köré szerveződnek: a. mérték, irányvonal, kritérium; b. mintakép, modell; c. szabály, norma; d. táblázat, lista.” 

A Konzervatív kánon című sorozat célja az, hogy a konzervatív politikai gondolkodás „hagyományának” szövegeit olvassuk és értelmezzük újra, saját mindenkori helyzetünkre reflektálva. 

1. szólam

Miért veszélyesek a kormányzók politikai álmai?

Fekete Balázs Michael Oakeshottról

„(…) the conjunction of dreaming and ruling generates tyranny.”

 „(…) az álmodozás és az uralom összekapcsolódása zsarnokságot szül.”

 Michael Oakeshott: On being conservative (1956)

Több okból is kételkedem abban, hogy a konzervativizmus esszenciája tételszerűen és logikusan összefoglalható lenne, hasonlóan mondjuk a politikai liberalizmus vagy szociáldemokrácia különösebb nehézség nélkül azonosítható alaptételeihez. Mégis, ha mindenképpen kellene keresni egy mondatot a konzervativizmus politikaszemléletének megragadásához, akkor a fenti Oakeshott idézetet választanám. Számomra ez a fél mondat teszi nyilvánvalóvá, hogy miért a konzervativizmus az a politikai gondolkodásmód, mellyel személy szerint a legjobban azonosulni tudok.

Cambridge, 1933. Photo: Getty

Elsősorban azért, mert a konzervativizmus politikaszemlélete mélyebb vagy – talán ez lehet a legjobb kifejezés – átfogóbb, mint a liberális politikaelméleté. A liberális gondolkodók a zsarnokság és elnyomás feltételeit elemezve általában csak az intézményi megoldásokig jutnak, többek között innen származik a hatalommegosztás és a jogállamiság gondolata is. Valóban, a zsarnokság ténylegesen mindig intézményi formában is megjelenő hatalomkoncentráció eredménye; annak fenntartásához a központi hatalmat és ezen keresztül a végrehajtás nélkülözhetetlen elemét, az erőszakot monopolizáló és ellenőrizhetetlen intézményrendszer alapvető feltétel.

Azonban, a zsarnokság okait nem lehet kizárólag intézményi viszonyokban keresni, ahhoz mindig „több kell”; maga az ember. Erre mutat rá Oakeshott remekül, amikor az álmodozás és az uralom összekapcsolódásáról beszél. Mindenkinek vannak álmai, ez az egyik legemberibb vonás, azonban a politikai álmok, melyek egy olyan elképzelt ideális állapotról szólnak, mely képes minden jelenkori problémánkat egyszer és mindenkorra megoldani, már veszélyessé válhatnak. Amennyiben ezek az álmok megmaradnak a közbeszéd, a szellemi diskurzus szintjén, fontos szerepet tölthetnek be a közügyekről való gondolkodás történetében, azonban ha a politika világába is átszivárognak, és az uralmon lévőket is bűvkörükbe vonják, azonnal veszélyessé válhatnak. Nem azért, mert van egy szilárd elképzelésük arról, hogyan lehetne a világot átformálni, hanem azért, mert a politikai hatalom lehetővé teszi ezek megvalósítását, ami szükségszerűen azzal jár, hogy az alapjaiban sokszínű társadalomra akarnak egy egyfókuszú víziót rákényszeríteni.

A zsarnokság tehát, ami a közösség saját elképzeléseinknek való kíméletlen alárendelését jelenti, – és ez Oakeshott legfontosabb üzenete itt – bennünk él, a természetünkből következik – és e ponton érthető meg teljességében, hogy mekkora érték a modern európai politika tradíció, mely különféle módokon – pl. intézményi, jogi, vagy morális – a zsarnokság megakadályozására törekedett, azaz meg kívánta óvni a társadalom normális állapotát. Ez az állapot nyilvánvalóan nem tökéletes, de van két fontos vonása: élhető és képes kultúrát teremteni.

Másodsorban azért, mert a konzervativizmus politika-felfogása nem kínál egyértelmű válaszokat, hanem csak kiindulópontokat ad jelenkori helyzetünk megértéséhez. De, a megértés nem spórolható meg bevett tekintélyek rendszeres ismételgetésével. Egyetérthetünk Oakeshottal abban, hogy a zsarnokság oka az, ha az álmodozás megfertőzi a politikát, de mai helyzetünkben különösen érdemes végiggondolni ennek jogi-politikai hatásait. A fenti gondolat legfontosabb következménye az, hogy a politikában lehetőleg tartózkodni kell az „aktív” politizálástól, attól a hagyománytól, mely Keynes munkásságával és a harmincas évekbeli New Deallel vert gyökeret a politikai gondolkodásban. A legjelentősebb kérdés e ponton számomra, hogy a fenti értelemben felfogott konzervativizmusnak van-e létjogosultsága Közép-Európában, közelebbről Magyarországon, ma, 2014-ben.

Elnézve a hazai közállapotokat, nem tudok erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolni. Számos olyan probléma vesz minket körül – szigorúan példálózó jelleggel: népességfogyás, mélyszegénység, tartós munkanélküliség, a keleti és a déli térségek egyre jelentősebb leszakadása, a devizahitelezés hatásai, a külföldi cégek agresszív piaci magatartása, a közoktatás színvonalának ijesztő zuhanása – melyeket nem lehet aktív állami politikák nélkül kezelni. Egyszerűen nincs időnk arra, Keynest parafrazeálva, hogy megvárjuk, amíg a társadalom maga oldja meg valahogy a fenti kérdéseket, ehhez túl rövid az emberi élet. Ezért, erősen kételkedem abban, hogy a fenti idézet értelmében vett konzervatív politizálás megvalósítható-e Magyarországon. Szerintem, a problémák természete miatt: inkább nem.

Mit jelenthet akkor Oakeshott fenti gondolata ma, számunkra? Leginkább figyelmeztetés, mely felhívja a figyelmet az emberi természet egyik alapvető jellemvonására, az álmok megvalósításának vágyára és ennek politikai veszélyeire. Problémáink megoldása során ezt mindig fejben kell tartani, és a megoldások keresése közben minden esetben óvakodni kell a nagy, mindenre választ kínáló vízióktól, helyettük inkább meg kell próbálni ilyen értelemben konzervatívan viselkedni egy helyzetben, amennyire csak lehet. Pár csipetnyi konzervativizmus problémáink szemléletében minden bizonnyal sokat segíthet azok valódi megoldásában.

folytatjuk...

]]>http://mosmaiorum.blog.hu/]]> - Fekete Balázs

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>